Már több mint 10 millió forintot gyűjtött össze Udvaros Dorottya az egyik bohócdoktornak és családjának, akiknek leégett a házuk még februárban. A Nemzet Színésze hónapok óta minden színházi előadása végén megkéri a nézőket, hogy adományaikkal segítsék a bajba jutott családot. Az RTL híradónak azt mondta: megható, hogy a nézők sorban állva adakoznak.
A frissen megválasztott Nemzet Színésze nyáron sem pihen. Új bemutatója volt a Belvárosi Színházban. Sorozat- és filmes forgatásai mellett az országot járja önálló koncertjeivel. Az előadásai végén pedig továbbra is adományokat gyűjt! Nagyon büszke rá, hogy április óta már több mint 10 millió forint jött így össze annak a bohócdoktornak, akiknek leégett a háza Csobánkán, és ott maradt a családjával fedél nélkül.
“Ez úgy kezdődött, hogy én utaltam arra a bizonyos számlaszámra, de azt gondoltam, ahhoz képest hogy ők mit veszítettek el, ahhoz képest, ez nemhogy egy morzsa, de még a morzsának a morzsája, mit lehetne még csinálni” – mesélte Udvaros Dorottya.
Azt találta ki, hogy minden előadás végén elmondja, kiknek és miért gyűjt és leteszi a színpad szélére például a sminkesdobozát.
“Annyira varázslatos volt, a takarásból leselkedtem és nem az volt, hogy tódult haza a közönség, hanem ott sorba álltak és rakták be kinek mennyi, van aki keveset, van aki kicsit többet”
– mondta a Nemzet Színésze. Részletek a videóban.
Az RTL mellett a művészt az Új Néplap is kérdezte a napokban, arról faggatták, emlékszik-e még az első fellépésére:
“Ó, hát természetesen, örök emlék! A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1978-ban pályakezdőként Szolnokra szerződtem. A Zsámbéki Gábor kaposvári teátruma mellett a Székely Gábor vezette szolnoki volt akkoriban a valódi forradalmi magyar színház. E két színjátszásújító helyre figyelt a szakma és a közönség is, hiszen itt kortárs szerzők darabjait játszották bátor rendezők dirigálása mellett, jelentős áthallásokkal kritizálva a regnáló politikai rendszert. Mrożek Tangója sem volt mentes az abszurdoktól, ezért nagy figyelem kísérte. Főleg, hogy a Franciaországba emigráló lengyel szerző tiltott volt a keleti blokkban. Nem is értem, hogyan lehetett ezt akkor bemutatni Szolnokon?! Ekkortájt már, úgy emlékszem, a távozó Székely után Kerényi Imre volt az igazgató a Szigligetiben, és a Tangót az alternatív színjátszásban remeklő Paál István rendezte. Meghatározó volt, hogy az első szerepem a Tangóban jól sikerült, s tulajdonképpen ezzel az alakítással illeszkedtem be a társulatba, s végtére a hazai színjátszásba.”
Azt is hozzátette: “Szerencsés voltam a pályakezdéskor. Szerepekkel, rendezőkkel, darabokkal voltak felejthetetlen találkozásaim. A második évadban a Ljubimov rendezte Cserében játszottam főszerepet, a harmadikban O´Neill Amerikai Elektrájának általam alakított Laviniáját dicsérték. Örültem, hogy gyakorta foglalkoztatnak, de őszintén mondom, nagyon megdolgoztam azért, hogy legalább jó legyek a szerepekben.”
Arról szólva, hogy harcos természetvédő, ami miatt még a paragrafusokkal is szembekerült, kifejtette:
“Jaj, már alig várom a most ősszel kezdődő bírósági tárgyalást!
A vád ellenem és társaim ellen, hogy két évvel ezelőtt a Fertő-tónál egy építményről leszedtünk olyan védőhálókat, amelyek megakadályozták, hogy oda fecskék fészkeljenek be. És igen, küzdeni fogunk az igazunkért, és a fecskék élőhelyeiért, mert úgy véljük, hogy amit cselekszünk, az nem veszélyes, mint inkább hasznos a társadalomra nézve… E tekintetben nem szerepet fogok játszani, hanem kőkeményen magamat adom!”
Forrás: RTL, Új Néplap