Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. július 15., hétfő
    banner_bigBanner3

    Markó Róbert: „A bábszínház transzműfaj”

    2024. június 1., szombat 10:50

    Markó Róbert tervei szerint a világ egyik legjobb bábszínházát fogja megcsinálni Veszprémben. A Kabóca Bábszínház vadonatúj épülete, a városvezetés bizalma, némi pénz már megvan, a stáb nagyjából felállt – jövőre az előadásoknak kell bizonyítani. Csáki Judit kérdezte. Lapszemle.

    „Mindenhol elmondtam, hogy én most megelőlegezett bizalmat szeretnék kérni. Kérünk szépen egy évet, és abban az egy évben igyekszünk megmutatni, hogy meg tudjuk tölteni tartalommal ezt a teret, ami adottság. És hát kaptunk megelőlegezett bizalmat. Itt tartunk most: ezzel a bizalommal igyekszünk élni” – meséli Markó Róbert, aki úgy érzékeli, hogy Veszprém egy kulturális értelemben tudatosan gondolkodó város, ahol deklarált cél, hogy 2030-ra Veszprém ott legyen Európa tíz legélhetőbb középvárosa között.

    A pályázata leghangsúlyosabb mondata az volt, hogy a világ legjobb bábszínházát fogja megcsinálni. Ennek kapcsán kifejtette:

    „Olyasmit mond Eugenio Barba, hogy a színháztörténet soha nem előadások története, hanem együttesek vagy színtársulatok vagy alkotóközösségek története. Ez nekem megnyugtató mondat abból a szempontból, hogy végülis majdhogynem passzé ebben az első évadban, hogy a már lekötött bemutatóink címe micsoda, és azokat ki rendezi. Ezeket a projekteket készen kaptuk, van rá pénzünk, nyertünk rá pályázatot, megcsináljuk. Arra próbáltam, illetve próbáltuk használni az elmúlt fél évet, hogy a struktúra kialakuljon – egy olyan társulati működés, amiben jól tudunk dolgozni. Most éppen szervezeti és működési szabályzatot, meg organogramot, meg munkaköri leírásokat írogatunk Blattner Géza-, Jászai Mari- meg Kossuth-díjas kollégákkal. Nem gondoltam volna a pályázat írásakor, hogy ennek lesz a legnagyobb jelentősége, pedig de. Mert ha kialakul egy olyan struktúra, amiben mindenki tudja a saját feladatát, világosak az együttműködés útjai, a felelősségek, akkor a művészeti rész alighanem meg fog születni. Az lesz az örömjáték” – meséli az alkotó.

    „A bábszínház egy… hogy is mondjam, transzműfaj, van benne prózai színház, mozgás, képzőművészet, iparművészet, zene, minden. Ezt a sokoldalúságot persze akkor tudjuk teljes értékűen megmutatni, ha a nézőink bejönnek a színházba, és nem mi zarándokolunk el hozzájuk. A szakmámnak, a bábszínházi szakmának legalább harmincéves munkája van abban, hogy rávegye a pedagógusokat erre. Mert mi is bábszínház vagyunk, meg az is bábszínház, amikor néhány szabad vegyértékekkel bíró műkedvelő kilenc fakanállal elnevezi magát bábszínháznak, elmegy bárhová, és elmeséli, mondjuk, a Piroska és a farkast. Pedig a színház nem csak az, hogy magát az előadóművészeti eseményt megtekintjük, hanem a színház az épület is, meg annak az előtere, hangulata, szcenikája, szóval a lelke.
    Veszprém közigazgatási határán belül nagyjából húsz iskola és kábé ugyanennyi ovi van. Majdnem az összesbe elzarándokoltam tavaly ősszel. Az intézményvezetővel leültünk, beszéltünk, elmagyaráztam ezt, amit most neked. És ugyanezt a kört meg fogjuk csinálni májusban, és ugyanezt a kört meg fogjuk csinálni a kollégákkal szeptemberben. Tehát egyszer kell a bábszínházat látni ott, a saját helyén, és aztán nem fogod akarni a másik, kijövős változatot” – tette hozzá.

    A teljes interjú itt érhető el.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram