Több csecsemőszínházi előadást rendezett már, most a Budapest Bábszínházban dolgozott a Rügyek és gyökerek c. produkción. Markó-Valentyik Annát kérdezte a Kultúra.hu. Lapszemle.
A kérdésre, miként kell megszólítani ezt a korosztályt, Markó-Valentyik Anna elmondta: “Speciálisan. Nagyon tág korosztályról van szó, hiszen óriási a különbség egy négy hónapos csecsemő és egy óvodába készülő, majdnem hároméves gyerek tudása, tapasztalata közt. Minőségi vizuális élményekkel és színészi játékkal akár húsz percre is le lehet kötni egy pár hónapos gyermek figyelmét. De mindez egy kitett és pontos játékot igényel a színésztől. (…) Egy csecsemőszínházi előadásban nincsenek nagy fényváltások, mert a sötétség ijesztő lehet, és egy pillanat alatt megszünteti a kialakult bizalmi kapcsolatot. Rendezőként a legkisebb dolgokat is számon kérem egy ilyen előadás esetében, ha mondjuk a ujjainkon számolunk valamit, akkor igenis nagyon fontos, hogyan áll a színész kézfeje, túl közel tartja-e az ujjait egymáshoz vagy hogy a testéhez, jelmezéhez képest hol van az a kézfej. Fontos, hogy tiszta helyzetet teremtsünk a kódoláshoz.”
A Rügyek és gyökerekben, amelynek címe a Jane Goodall Intézet természetvédelmi hálózatának nevével azonos, többnyelvűséggel játsszanak, a játék során alakultak ki a pontos szöveg.
Arról szólva, hogy a természettel foglalkozik az előadás, úgy fogalmazott: “A Budapest Bábszínház felkérése úgy szólt, hogy készítsek egy környezetvédelemmel kapcsolatos produkciót. Hiszek abban, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem kéz a kézben járnak, bár nem ugyanazt jelentik. Ennek a korosztálynak elsősorban az alapvetésekről érdemes beszélni. Ilyen alapvetés, hogy valamit elültetünk, és kisarjad a földből. Ehhez kell megfelelő mennyiségű víz, napfény, levegőmozgás. Úgy gondoltam, ezeket érdemes megmutatnunk.”