“Életigenlő, boldogságra hajlamos ember vagyok. Kevés kell ahhoz, hogy jól érezzem magam. Függhet ez a környezettől, a tárgyaimtól, az engem körülvevő kollégáktól, barátoktól. Ritkán vagyok rosszkedvű, de ha igen, azt mindenki látja rajtam” – mesélte a Hot magazinnak Márkus Luca, a Vígszínház művésze.
“Sokat dolgoztam azért, hogy bekerüljek a középiskolába, azután az egyetemre. Szeretem, ami a színházban történik, mindig ezt akartam csinálni. Aztán az érettségi után elsőre felvettek az egyetemre. Eszembe sem jutott máshová is beadni a jelentkezési lapot. Azt gondoltam: ha nem sikerül elsőre, legfeljebb kimegyek külföldre nyelvet tanulni, de nem akartam mást csinálni” – fejtette ki a színésznő.
Arról szólva, hogy három különböző személyiségű osztályfőnöke volt: Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter, úgy nyilatkozott: “Mindhármuk jelenléte kellett ahhoz, hogy a képzés komplex legyen. Egyikőjüket sem tudom kihagyni, de Marton László nagyon-nagyon fontos volt. Kimondva-kimondatlanul neki próbáltunk megfelelni. Úgy jött be az órákra, volt egy olyan tartás az egész lényében, olyan inspiráló erő, hogy mindenki a legjobb formáját akarta nyújtani. Éjjel-nappal próbáltunk, dolgoztunk, alig aludtunk. Életem legjobb két éve volt, bármikor újrakezdeném.”
Azt is elárulta, gyakorlatilag a színházban él: “Szerencsés helyzet és áldás, hogy ennyi munkám van. Nyáron, amikor szünet van a színházban, akkor érek rá forgatni. Most kicsit elfáradtam, tavaly nyáron Szegeden játszottuk az Ezeregy éjszakát – csodás találkozások, elképesztő szakmai élmények értek közben. De néha jó lenne egy-két napra kikapcsolni, visszatölteni az energiákat.”
A beszélgetésben az is szóba került, hogy jelenleg egyedül él: “Az életünkben jönnek-mennek az emberek – soha nem mondok olyat, hogy kár, hogy nem előbb lett vége valaminek. Mindenkitől, minden kapcsolattól tanulunk valamit. De magamban, így vagyok egész; ha ezt kiegészíti valaki, az csodás, de nem attól leszek teljes értékű ember, ha valaki mellettem van. És ezt most tapasztalom meg. Hiszem, hogy minden úgy történik, ahogy kell. Persze hogy szeretnék majd családot, gyereket – ez az élet értelme.”