A fesztiválok kényszerű lemondása jogi, etikai, erkölcsi és működési problémákat is felvet. Lesznek, akik nem tudnak majd magukhoz térni – erről is beszélt a Népszavának Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, aki szerint minden fillérért hálás lehet a szakma.

A Szövetség napokban kiadott közleménye szerint a pandémiás helyzet a fesztiváliparban közvetlenül 37 ezer, közvetetten 370 ezer ember munkáját érinti. A kérdésre, megbecsülhető-e az összveszteség, Márta István elmondta:  “Először is tisztázni kell, hogy a „fesztiválkultúra” sok műfajt foglal magába: többek között vannak színházi-komolyzenei és filmművészeti, közösségi, hagyományőrző, népművészeti, családi, gasztrokulturális, és – jelentős közönséggel bíró – könnyűzenei fesztiválok is. A Magyar Fesztivál Szövetség, mint a legjelentősebb hazai szakmai civil szervezet, 220 tagjának körében két felmérést végzett március közepén és az elmúlt hónapban, amelyből az derült ki, hogy a „bedőlés” miatt fesztiváloknál 36 milliárd forint lesz a hiány, az államháztartásban pedig 80 milliárd forint a kiesés. A nyár elején még sokan gondolkodtak azon, hogy más időpontban rendezzék meg a fesztiváljaikat, a korlátozások augusztus 15. utáni meghosszabbítása viszont azt a helyzetet hozta, hogy a fesztiválok több mint 80 százaléka nem megvalósítható idén.”

Több fesztiválszervező is jelezte, a veszteségek miatt lehet, hogy a következő években nem tudják megrendezni a programjaikat. Arról szólva,  nincs-e túl sok fesztivál, Márta István úgy fogalmazott: “Ha európai viszonylatban nézem, és például az olaszokat, a németeket, a franciákat veszem alapul, az „egy lakosra jutó” fesztiválok száma nagyobb, mint Magyarországon. (…) A moratórium miatt elmaradt fesztiválok közül valóban van, aki nem fog tudni magához térni, hiszen súlyos anyagi veszteséget szenvedett, akár csak az előre eladott jegyek visszaváltása miatt, amelyet már be is fektetett a megvalósításába.”

Arról, mennyire szorosan fogja az ágazat kezét az állam az augusztus 6-án bejelentett, a fesztiválokra szánt 700 millió forintos támogatással, úgy vélekedett: “Minden fillérre szükség van, és minden fillérért hálás lehet a fesztiválszakma. Úgy látjuk, ez a pénz jó helyre kerülhet, de csak kis részben fedi le a teljes spektrumot. Nem tudjuk, hogy ez az összeg – amit a Magyar Turisztikai Ügynökség kezel –, milyen alapon, milyen feltételekkel, milyen műfajú fesztiválok között osztódik fel, erről – remélhetőleg – most kezdődnek majd a tárgyalások. Fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztivál Kollégiuma – amelynek magam is tagja vagyok – a két hónappal ezelőtt meghirdetett, úgynevezett nyílt pályázaton felül újabb kiírást szeretne megjelentetni, amely valamilyen formában támogathatná az önhibájukon kívül nem megvalósuló minőségi fesztiválokat”. 

“Jelenleg mindenki küzd a túlélésért. (…) Bízom abban, hogy egy átfogó, fesztiválokkal kapcsolatos felelős kormányzati gondolkodásban ezek az opciók működnének.  (…) Nagy probléma, hogy a vírussal nem lehet tárgyalni, nem lehet konszenzusra jutni. Önmagunkkal viszont igen.”

A teljes interjú itt olvasható.