Az idén sorra kerülő negyedik Marton Éva Nemzetközi Énekverseny kapcsán a névadó művésznő, a Zeneakadémia professor emeritája elárult néhány műhelytitkot a zsűrizésről, a koronavírus-járvány tapasztalatairól, az online tanításról a Papageno-nak.
A teljes interjú ITT olvasható.
„Nincs annál szebb, mint közönség előtt fellépni, ha ez nem lehetséges, az előadóművész nem kapja meg azt az impulzust a nézőktől-hallgatóktól, amely nélkülözhetetlen a hivatásához” – fogalmazott Marton Éva.
A kérdésre, a járvány miként befolyásolta a mindennapjait, elárulta: „Férjemmel elzárkóztunk a pandémia nagy hullámai idején. (…) A legfontosabb tanulság számomra, hogy jobban értékelem azt, amit a járvány előtt természetesnek vettem: hogy milyen jó együtt lenni, együtt dolgozni. Most mindennek újra kell indulnia. (…) A diákok is szegényebbek lettek azáltal, hogy nem élőben zajlott az oktatás, és nem volt könnyű belejönnöm, mégis, olyan érzésem alakult ki, hogy az online tanításkor jobban tudok rájuk figyelni.”
Arról szólva, hogyan zajlik a versenyen a zsűrizés, kifejtette: „Önmagában nézünk egy-egy fellépőt a zsűritársaimmal, többek közt olyan, elengedhetetlen sarokpontokat figyelve, hogy az adott énekes miként értelmezi a szöveget, hogy megfelelően kezeli-e egy Mozart-mű vagy egy Verdi-ária eltérő dinamikai igényeit és így tovább.”