A 10. Színházi Olimpiai keretében a sepsiszentgyörgyi M Studio is színpadra lép Frenák Pál koreográfiájával, mely egy egészen újszerű értelmezésben közelíti meg a klasszikus shakespeare-i tragédiát. Az előadás a 2022-es FLOW4 Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál nyitóelőadása volt. A határon túli együttes romeo@julia.comcímű előadását május 17-én a Nemzeti Táncszínház Kistermében lehet megtekinteni. A darabról Márton Imola, az együttes művészeti vezetője mesélt a Színházi Olimpia honlapjának.

– Az M Studióra jellemzőek a kísérletező, műfaji határokat és társadalmi kérdéseket bátran feszegető előadások. Miért esett a választásuk a romeo@julia.com-ra? 

Shakespeare klasszikusa már másodszor szerepel az M Studio repertoárján. Először 2008-ban, Uray Péter koreográfiájában mutatta be a társulat a Romeo & Julia című előadást, majd tizennégy év múlva újra erre a darabra esett a választás. Ennek oka elsősorban a darab sokrétűsége és a Shakespeare által körüljárt problémák, kérdések örökérvényűsége. Amikor Frenák Pállal elkezdtünk gondolkodni az új előadáson, a választás azért esett a Rómeó és Júliára, mert a darab és azon belül a két főszereplő viszonya hangsúlyosan magában hordozza az embernek a társadalomtól, az egymástól és az önmagunktól való elidegenedés problémáját, amely most talán aktuálisabb, mint valaha.

– Az M Studio Erdély egyetlen hivatásos mozgásszínházaként a műfaj meghonosítására és megszerettetésére vállalkozott. Egy már meglévő koncepció esetében mennyire volt lehetőségük önmagukra formálni a darabot?

Frenák Pál munkamódszerének egyik sajátossága, hogy nem erőltet rá egy meglévő, kész nyelvezetet és koreográfiát az előadókra, hanem a saját színpadi nyelvezetét találkoztatja az előadók adottságaival, személyiségével. Így az előadásaiban képes egy olyan organikus nyelvezetet kialakítani, amely magában hordozza a sajátos Frenák-jegyeket, és ugyanakkor az előadókból is építkezik. Úgy gondolom, hogy egy előadó csak akkor tudja megtalálni és a nézők előtt is életre hívni egy probléma igazságát, hogyha az nem idegen tőle. Frenák minden előadásában hangsúlyosan törekszik arra, hogy az ő alkotói világa szervesüljön az előadókéval, és így természetes módon tud megszületni a rendezői-koreográfiai koncepció és a színészek találkozási pontja.

– A Kossuth-díjas Frenák Pál nevéhez fűződik az előadás koncepciója, aki a klasszikus tragédiát kortárs néző pontból értelmezi újra. Megőrzi-e az előadás az eredeti történet vázát, vagy a klasszikus szerelmi történet helyét más veszi át? 

Az előadás nem ragaszkodik az eredeti történethez: itt a társadalmi ellentétek helyét a szereplők belső vívódásai és az önmaguk által létrehozott illúziókba való bebörtönzés veszi át. Frenák az egyénre fekteti a hangsúlyt, és azokra a problémákra, amelyek meghatározzák a ma fiataljait és azok boldogságkeresését.

– Mit mondd a ma emberének a Rómeó és Júlia történet, és milyen új nézőpontot mutat a romeo@julia.com? 

A romeo@julia.com, ahogy már a cím is jelzi, csupán kiindulópontként, apropóként használja a klasszikus szerelmi történetet. Shakespearenél a társadalmi ellentétek lehetetlenítik el Rómeó és Júlia szerelmét, az M Studio előadásában viszont ők maguk jelentik a legnagyobb akadályt a boldogságkeresésben. A produkció azt a mindannyiunk számára rendkívül fontos kérdést járja körül, hogy lehet-e még boldog az ember, ha már mindentől és mindenkitől elidegenedett, és olyanná vált, akár egy marionett-bábu?

Forrás: Szinhaz.org