Utolsó igazgatói ciklusát tölti a Katona József Színház élén Máté Gábor, akit 2021-ben választottak meg újabb öt évre. Az rtl.hu-nak adott interjúban arról beszélt, ebből a mostani színházi helyzetből nagyon elege van.
A teljes interjú itt olvasható.
A beszélgetésben arról számolt be, figyeli, hogy ki lehetne az ideális jelölt az igazgatói posztra, de nem ő fogja kijelölni az utódot, a posztra pályázni kell. Szerencsésebbnek találná, ha színházon belülről érkezne az új vezető, mert a Katona speciális közösség.
„Egy kívülről jövő embernek, hacsak nem akar mindent kisöpörni innen, nehéz dolga lenne, hiszen ismerni kell ezt a közeget, az embereket, az eddigi hagyományokat. Ezt nem lehet megspórolni. Hacsak nem akarják ledózerolni az egészet. Láttunk már erre példát” – nyilatkozta a direktor, aki hozzátette:
Végzettségemnél fogva én is színész vagyok, de aki kizárólag színész, annak a színházvezetés kétséges foglalkozás.
„A színésznek nagy rutinja van például abban, hogy önmagát tekintse fontosnak, ez a pálya, a szerephez jutás természetes velejárója. Egy igazgatónak ennél szélesebb rálátásra van szüksége, hiszen az egyik fő feladata, hogy összefogja a társaságot. És nem árt némi olvasottság, de legalábbis a darabok ismerete, aztán a társadalmi változások iránti érzékenység, a közéletben való eligazodás, és még sorolhatnám azokat a tulajdonságokat, amik nélkül – legalábbis egyik-másik nélkül – egy színész meglehet, de egy színházigazgató nem. Ebből a szempontból szerencsésebbnek tartom, ha rendező igazgatja a színházat”.
Az interjúban arról is szóm esik, hogy nemrég kikérte magának, „még a vécén ülve is a miniszterelnökre kell gondolni.” Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, érzékelése szerint a magyarok zöme így él, de persze a miniszterelnök neve szimbolikus ez esetben.
„Amit mondtam, semmi mást nem jelent, mint hogy a politika mennyire beszűrődött a mindennapjainkba. Azok közé tartozom, akik azt gondolják, az a jó ország, ahol az emberek legfeljebb hosszú gondolkodás után találják el, kik a miniszterek, illetve ki a miniszterelnök.”
Beszélt arról is, nagyon rosszul érinti, hogy Jeles András 78 éves színház- és filmrendező múlt héten arról posztolt, akár fizikai munkát is vállalna.
„Nagyra tartom az alkotói pályáját, fájdalmasan hiányoznak a filmjei a magyar filmtörténetből, amiket még elkészíthetett volna, de nem valószínű, hogy egy huszárrohamot le szeretne vezényelni. És még ha szeretne is, akkor sem ő kapná meg erre a lehetőséget. Az, ahogy a társadalom az idősebb emberekkel bánik, a mi pályánkon is megmutatkozik. Ez a színház világában is egy megoldatlan helyzet. A kőszínházi közeg talán biztonságosabbnak tűnik, ebből a szempontból én talán a szerencsésebbek közé tartozom” – fejtette ki Máté Gábor.
A saját nyugdíjas éveivel kapcsolatban elárulta, néha aggódik, lesz-e benne alkotói kedv, és ha igen, arra kíváncsi lesz-e bárki. „Nem akarok sértett öregemberként nézni a világra. Nem szeretnék senki terhére lenni, az a típus vagyok, aki igyekszik idejében észrevenni, ha lépéseket kell tenni ennek érdekében” – tette hozzá.