„Nehézségek mindig vannak, de nem volt kérdés bennem. Kitűztem magam elé a célt, hogy a táncos leszek, és így is lett” – mondja a Jelen interjújában Maurer Milán táncművész, aki tavaly Magyar Bronz Érdemkeresztet vehetett át. Lapszemle.

Forrás: Jelen 2023.01.12 – 68,69,70,71. oldal, Szerző: Petike Áron

A teljes interjú a Jelenben olvasható.

Arról szólva, mjelent számára ez a díj, elárulta: „Fontos elismerése az elmúlt tíz évemnek. Már most is sokat jelent, mondhatni ad egy rangot, elismerést, de szerényen próbálom megélni, és majd ez a későbbiekben, ha minél tovább maradok a szakmámban, akkor fog felértékelődni, úgy érzem.”

Annak kapcsán, hogy eléggé foglalkoztatott táncos, felmerült a kérdés, meg tud-e élni a táncból:
„Ebből nagyon nehezen lehet megélni. Szerintem ősidők óta úgy van, hogy a művész szenved, s többnyire csak a halála után lesz elismert. Főleg táncművészeknél nagyon ritka az, hogy kizárólag csak abból tudjon megélni valaki, ami a szakmája. Én is több lábon állok, két-három társulatnál is dolgozom. (…) De így is nehéz ebből megélni. Szerintem csak tiszta szerelemmel lehet ezt csinálni. (…) Lehet, hogy így nehezebb megélni, és több helyre kell menni szabadúszóként, viszont azt csinálom, amit szeretek. Csak olyan dolgokat vállalok el, amelyekben jól érzem magam, olyan koreográfusokkal dolgozom, akik szeretnek és tisztelnek, olyan szerepeket adnak, amelyekben ki tud teljesedni az alkotói énem. Szóval, mindegyiknek megvan az árnyoldala és a jó oldala is. Picit olyan ez, mint a fotográfia. Annak is van egy alkalmazott része és van olyan szegmense is, amelybe sokkal jobban beleviszi az ember a személyiségét.”

Maurer Milán azt is elárulta, szabadúszó táncművészként borzalmasan érintette a KATA-adózás átalakítása:
„Szerintem az egész táncos társadalom nevében is mondhatom, hogy nekünk ez hatalmas nagy érvágás volt. (…) Augusztus óta kínkeserves ez az egész. Próbálok harcolni folyamatosan azért, hogy lényegében életben maradjak. Ennyire nehéz még nem volt.”

Annak kapcsán, hogy viszonylag későn, 15 évesen kezdett el táncolni, kifejtette, egy erős versenyszellem vezérli, , ” ha valamit elkezdek, akkor azt úgy akarom csinálni, hogy én legyek a legjobb”, mert „ha kellő ésszel és intelligenciával tudsz már hozzáállni, akkor a határ a csillagos ég”.

Érett táncosként döntött úgy, hogy újra egyetemen tanul, ezúttal koreográfus szakon:
„Mindig keresem az újat, ahonnan inspirációt tudok meríteni. Számomra fontos, hogy ne csak a testünket, de az agyunkat is tartsuk tisztában és rendben. Valamivel táplálni kell az elménket is.”

Forrás: Jelen 2023.01.12 – 68,69,70,71. oldal, Szerző: Petike Áron