Megbízásokat vár a lépcsőket és kerítést könyvvé festő művész

Glücklich Vilma lépcső fokai nőnap alkalmából változtak egy-egy női szerző kötetévé. A Bethesda Gyermekkórház betonkerítésének paneljei pedig hetven ismert, klasszikus gyerekkönyvvé alakultak. A Papageno interjújában az is kiderült, hogy Babos Bertalan Zsilinek messzebbre vezető kapcsolata van a könyvekkel.

A teljes interjú itt olvasható.

„Szeretem az ilyen munkákat, mert egyértelműek. Mindenkinek tetszeni fog, pozitív az üzenet, ez kerekké teszi a dolgot. Nem is volt nehezen megvalósítható dolog” – mondta a Babos Bertalan, aki arról is mesélt, hogyan találják meg ezek a feladatok.

Babos Bertalan Zsili / Fotó: Vágó Szabolcs

„Elég sokat nyüzsgök. Az elmúlt 10-15 évben sokat festettem éttermek, kocsmák, színházak, műtermek falaira. Vámos Ágnessel, a Budavári Önkormányzat kulturális tanácsadójával több alkalommal dolgoztunk együtt… Kitalálták, hogy nőnapra legyenek könyvgerincek a lépcsőkön. Átküldtek egy kész tervet azzal, hogy három nap múlva kezdhetünk. Mondtam, hogy jó – össze kell szedni a csapatot, a festéket meg az agyamat, lepasszolni a gyerekeket! De megcsináltuk” – mesélte.

A lépcsőről készült képek napok alatt körbejárták az internetet, amely a következő gyorsan hozta is a következő munkát, a Bethesda Gyermekkórház kerítésének átfestését: „Felkeresték a Móra Kiadót, egy építőanyagipari céget és minket. Mindenki bedobta, amije van, én a lelkes művészcsoportomat. Karitatív módon csináltuk rengeteg önkéntessel.”

Azt is elmondta, nagyon szívesen vállalnak ilyen munkákat: „Várjuk kórházak, iskolák, óvodák jelentkezését. Havonta egyszer össze tudom szedni ezt a csapatot és szépítjük a világot, mert nekünk sok szép jutott az életből és ezt szeretnénk tovább adni. Ebben a munkában a nyilvánvalókon túl is sok jó dolog van: nincs megrendelő, nem kell neki megfelelni. Az utca népének szól, de nem graffiti, nem a hagyományos értelembe vett street art, amikor a művész bujkál, illegálisan csinál valamit, hanem egyértelműen jó üzenete van.”

Az interjú során mesél még a diszlexiájáról, Vonnegutról, az Utas és holdvilágról, gyerekkönyvekről és gyűjtőszenvedélyéről is…

A teljes interjú itt olvasható.