Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága kihelyezett ülésen hallgatta meg Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját a teátrum Kaszás Attila termében. Az Index számolt be az eseményről.
Vidnyánszky Attila elmondása szerint ő a kezdetektől úgy gondolta, hogy a Nemzeti Színház nem csupán a főváros, és még csak nem is kizárólag Magyarország, hanem minden magyar színháza. Ezért amellett, hogy előadásokat hoznak létre, befogadják a határon túli színházak előadásait, emellett folyamatosan tájolnak, évi 50-100 produkciót visznek el vidékre.
A színházat kinyitották szociális szempontból is, a vidéki, hátrányos helyzetű településeken élő diákoknak ingyen biztosítanak színházi látogatást, és ha szükséges, az utaztatásba is besegítenek. A Vitéz lélek című előadást így már naagyon sokan láthatták, határon innen és túl, ahogy a Csíksomlyói passiót is.
A meghallgatáson a vezérigazgató elmondta, hogy a Wass Albert műve alapján született Tizenhárom almafa című darabban Rátóti Zoltán előadásában elhangzik gróf Apponyi Albert teljes trianoni védőbeszéde, és a negyvenperces monológot a nézőtéren lélegzet-visszafojtva figyeli hatszáz ember. Emellett a sátoraljaújhelyi Turul-szobor avatásán is a Nemzeti Színház művészei léptek föl.
A sokféle program mellett Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy nem szereti a Nemzeti Színház nézőterének sötétkék színét, mert az „negatív hangulatot sugall”, és szeretné, ha megjelenne a klasszikus színházi bordó is. Ennek keretében új függöny készül, amelyet évek óta 64 tájegység hímzőasszonyai hímeznek.
Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján idehozzuk ezt a függönyt, és minden látogató belehímezhet egy öltést ebbe az életfamotívumba − majd vigyázunk, hogy el ne rontsák
− mondta a vezérigazgató.
A hímzés folyamatáról Lukácsy György filmet is készít.