Századik születésnapja előtt egy héttel hunyt el Lénárt István gyártásvezető-gyártásszervező, színész, 2004-től a Magyar Televízió örökös tagja.
Lénárt István (Budapest, 1921. április 7. – 2021. március 31.)
Egyetemi tanulmányait a Közgazdasági Egyetemen kezdte 1947-ben, ahol négy félévet végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásvezetői szakát végezte el (1954).
Gyakornokként került a filmgyárba, végigjárta a fokokat a laboratóriumi segédmunkától a gyártásvezetésig. Az elsők között szerzett gyártásvezetői diplomát a főiskolán (Simon Menyhért születése, a Szakadék, a Gázolás nagyjátékfilmek). Az 1956-os forradalom után átmenetileg a Nemzeti Színházban Várkonyi Zoltán és Major Tamás mellett végzett szervezői munkát. 1963-ban a Magyar Televízióhoz került diszpécsernek, itt megtalálta igazi helyét a koordináció vezetőjeként, igazgatóhelyettesi rangban dolgozott nyugdíjazásáig. Százhúsz operatőr és a műsorgyártáshoz szükséges technikai személyzet tartozott hozzá. Ő felelt a karmesterversenyek, táncdalfesztiválok, a Ki Mit Tud-ok, tévéjátékok és játékfilmek gördülékeny rögzítéséért abban a korszakban, amikor csak tévéjátékból, kosztümös filmből 70-80 készült az MTV-ben.
1970-1971-ben nagy szerepe volt a Veszprémi Televíziós Fesztivál kitalálásában és megszervezésében. Horváth Ádám elnöksége idején tanácsadói munkakört látott el. Arcát, hangját, gesztusait, jellegzetes személyiségét őrzik a filmek, amikben játszott is, ő volt a Szürkület idegorvosa, a Glamour jogtanácsosa, a Szenvedély ügyésze és a Londoni férfiak Morrison felügyelője.Fontosabb tevékenységei: a Vígszínház médiamenedzsere (1996-tól), a Magyar Film- és Televíziós Művészek Szövetsége Etikai Bizottságának Elnöke (2005-től), a Fészek Művészklub Felügyelő Bizottságának Elnöke, a Filmjus Alapítvány kuratóriumi tagja.
Díjai, kitüntetései:
Szocialista Kultúráért (1971), Munkaérdemrend Bronz fokozat (1972), Munkaérdemrend Arany fokozat (1981), Magyar Köztársaság Lovagrendje (1996), Árvai Jolán-díj (2002), Magyar Filmszakma életműdíj (2004), MTV Örökös Tagja (2004)