2024. november 23-án tartotta a Jászai Mari Színház a Mégis, kinek az élete? bemutatóját. Brian Clark drámája Crespo Rodrigo rendezésében látható Tatabányán.

Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.

De milyen élet ez örök mozdulatlanságra kárhoztatva, kiszolgáltatva, szerelem és munka nélkül? Élet ez egyáltalán? Ken úgy dönt: nem kér belőle. Mivel azonban öngyilkosságra sem képes, a halálhoz is más emberek közreműködésére szorul, akik szintén gondolkodnak, éreznek, elvek és értékek mentén élnek, van elképzelésük életről-halálról.

Dr. Emerson a gyógyításra esküdött föl, nem járulhat hozzá a páciensét életben tartó kezelés megvonásához. Azt törvény tiltja, hogy másokat halálra ítéljünk. De van-e jogunk életre ítélni valakit?

A darab kettőjük harcán keresztül tesz fel kérdéseket életről és halálról, etikáról és szabadságról, egyénről és társadalomról. A Brian Clark által írt színdarab magával ragadja a nézőt, állásfoglalásra készteti. Ken küzdelme a halálért az élet szeretetét ébreszti fel bennünk.

Crespo Rodrigo a Mégis, kinek az élete? című dráma rendezése kapcsán úgy fogalmazott: 

„A darabot néhány évvel ezelőtt olvastam először, és most, hogy az életvégi döntések kérdése reflektorfénybe került, az évadtervezés kapcsán arra gondoltam, itt az ideje elővenni. Az alaphelyzet a híreket olvasva talán ismerős lehet mindenki számára: a súlyos beteg főszereplő maga szeretne dönteni a haláláról. Nem dokumentumdráma, enged egy kis távolságtartást, ugyanakkor alkalmat adhat arra, hogy végiggondoljuk mindazt, amit nem szeretünk végiggondolni. Pedig saját magunk vagy a szeretteink kapcsán előbb-utóbb mindnyájan szembesülünk hasonló kérdésekkel. Már a cím is egy fontos felvetés: mennyire az enyém a saját életem? Ez egy jól felépített dráma, megmutat egy helyzetet, dilemmákat vet fel, paradoxonokkal állítja szembe a nézőt: eljuthat oda, hogy valakinek a haláláért szurkol, miközben ott vannak a szűkebb környezet és az orvos szempontjai is. Ugyanakkor a darab tele van humorral, ott csillog benne a főszereplő, Ken Harrison, az autóbalesete következtében lebénult szobrász szelleme.

Ez a szerep remek lehetőség az őt megformáló színésznek. A történet zárt közegben, egy kórház néhány helyiségében játszódik, a főszereplőnek pedig a megszokotthoz képest erősen korlátozott színészi eszközök állnak a rendelkezésére, hiszen mozdulatlanul fekszik egy ágyban. A főbb szerepekben Dévai Balázs mellett Danis Lídiát és Kardos Róbertet láthatják majd a nézők.

Elsősorban színész vagyok, de az utóbbi években többször is rendeztem a kollégáimat itt, Tatabányán, például a Francia rúdugrásban, A két Korea újraegyesítésében vagy a Játszd újra, Sam!-ben. Mindig öröm volt a közös munka, hiszen nagyon jól ismerjük egymást, így megvan köztünk az a bizalom, amire lehet építeni.”

Brian Clark: Mégis, kinek az élete?  – dráma
fordította: Radnai Annamária és Falusy Zsigmond

Szereplők
Ken Harrison Dévai Balázs
Anderson főnővér Lapis Erika
Joey Sadler nővér Német Klára
John, segédápoló Csabai Csongor
Dr. Clare Scott, osztályos főorvos Danis Lídia
Dr. Michael Emerson, főorvos Kardos Róbert
Mrs. Gillian Boyle, szociális munkás Bartos Ági
Philip Hill, Ken ügyvédje Maróti Attila
Dr. Paul Travers, pszichiáter Megyeri Zoltán
Dr. Rebecca Barr, konzultáns pszichiáter Egri Márta
Andrew Eden, kórházi jogtanácsos Crespo Rodrigo
Millhouse bíró Király Attila

Alkotók
Fény Gábriel István               
Hang Számvéber Tamás
Díszlettervező Erős Hanna
Jelmeztervező Kárpáti Enikő
Video Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert
Dramaturg Guelmino Sándor
Rendező Crespo Rodrigo

Fotó: Sipos Zoltán / Jászai Mari Színház