Az Örkény Színház színésze a Deszkavízió 10+1 kérdéses interjúsorozatában mesélt a felvételiről, a színésszé válásról és a színházi élményeiről Horváth Laurának.
A teljes interjút itt lehet elovasni.
Dóra Béla a színművészetis felvételi legemlékezetesebb pillanatáról így nyilatkozott: „A harmadrostán kértek tőlem egy monológot (Karinthy: Magyarázom a bizonyítványom) és ez, mit ad isten, egy olyan monológ volt, amiből egyetlen szót sem tudtam, csak beírtam, hogy meglegyen annyi, amennyinek lennie kellett, és hát persze, hogy ezt kérdezték. Mivel tudtam, hogy miről szól, ezért belecsaptam és a saját szavaimmal elkezdtem mondani. Rettenetes volt, abban a percben mégis meg voltam győződve, hogy sikerült elhitetnem velük, hogy én ezt tudom. Persze ez nagy hiba volt” – vallotta a színész.
Arról is beszélt, hogy milyen tanácsot kapott a mestereitől: „Ha szakmai tanácsot kéne említenem, akkor talán arról tudnék beszélni, hogy hogyan is szólaljak meg a saját hangomon. Sok szélsőséges karaktert csináltam az egyetem alatt, de valahogy azt, hogy én, mint Béla mondjak valamit a színpadon, igazán magamból, az elmaradozott. Ebben tudtak segíteni!” – nyilatkozta az Örkény Színház művésze.
Arról is beszélt, volt-e olyan pont az életében, amikor azt érezte, hogy most már színész: „Amikor felvettek, akkor napokig így éreztem. Aztán 5 évig (az egyetem alatt – A szerk.) nem éreztem. Később, amikor szerződést kaptam szinten éreztem egy hétig. Aztán nem. Ezt csak azért mondom így, mert furcsa ellentmondások kavarognak bennem ezt illetően, főleg most egy ilyen vírus idején (után), ami meg van spékelve egy kultúrharccal is…”
A teljes interjút itt lehet elovasni.
Forrás: Deszkavízió