Sipos Zsuzsanna, a Dűne díszletberendezője elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában Patrice Vermette látványtervezővel együtt a helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben megrendezett 94. Oscar-díjátadó ceremónián.
A produkciós tervezés Oscar-szobrát hét további kategória Oscarjával együtt még a gála előtt osztották ki a Dolby Színházban, hogy az élőben közvetített díjátadó gördülékenyebb legyen. A Frank Herbert klasszikusából Denis Villeneuve rendezésében született Dűne részben Magyarországon készült. A produkció a velencei filmfesztiválon debütált.
Sipos Zsuzsanna március közepén már a brit filmakadémia BAFTA-díját is elnyerte munkájáért.
Sipos Zsuzsanna korábban dolgozott a Szárnyas fejvadász 2049 és a Gemini Man című filmekben, valamint a Borgiák sorozaton is. A 2017-es Szárnyas fejvadász 2049-ben már dolgozott együtt a kanadai rendezővel.
Korábban Sipos a HVG-nek azt nyilatkozta, nagyjából 20 százalék esélyt lát arra, hogy elnyerjék a szobrot. A berendezést egyébként jelentős részben Magyarországon gyártották le, ahogy hazánk volt a film forgatásának fontos helyszíne is.
„Nem tudom, miért, de elnéztem az időpontot, hogy mikor fogják kihirdetni a jelöléseket. Tudtam, hogy aznap, ezért a legjobb barátommal meg is beszéltük, hogy fent maradunk, és ha jelölnek, táncolunk egy nagyot. Előtte meg társasozunk egyet, mert mindketten szeretünk játszani. Úgyhogy el is mentünk társast venni, és a parkolóházban
hívott édesanyám, aki a nővéremmel ujjongva kiabálta a telefonba, hogy Úristen, én megmondtam!”
– nyilatkozta Zsuzsanna a Nők Lapjának.
Arról is beszélt, hogy kettős érzés volt benne a gála előtt: „A héten tartottunk egy Zoom-megbeszélést. Nem tudtam pontosan, miről fog szólni; elég ködösen fogalmaztak a meghívó e-mailben is. Azt hittük, az egész egy vidám ráhangolódás lesz az Oscar-estre, de egy órányi hímezés-hámozás után kibökték, hogy a mi díjátadónkat – és még nyolc kategóriáét – nem fogják közvetíteni, mert kopik az Oscar-gála fénye, és rövidíteni kell a műsoron. Szomorú vagyok, hiszen nekem ez az első Oscar átadóm – és lehet, hogy az utolsó is. Azzal vigasztaltak, hogy majd összevágnak egy klipet, és beadják az élő adásban. Ez elég erős felindulást váltott ki a megbeszélés résztvevőiből; mindenki arculcsapásnak élte meg. Patrice különösen szomorú volt, mert ha valaki, ő tudja, mi a különbség, hiszen korábban kétszer is jelölték. Olyan ez az egész, mintha valami más kategóriába tartoznánk, holott mi is ugyanúgy részt vettünk a film elkészítésében. Szerintem amúgy nem azért nem nézik az emberek a gálát, mert négyórás a műsor… Aki szereti, az így is, úgy is meg fogja nézni.”
Azt is elárulta, nem szeret szerepelni: „Ha gyerekkoromban bármikor kellett is, mindig sírva fakadtam. Az egyik testvérem, Eszter Szekszárdon játszik a német nemzetiségi színházban. Neki például nincs baja ezzel. Olyan tehetséges! De visszatérve az Oscarhoz: azért sem érdemes izgulnom, mert ha véletlenül mi nyerünk, úgyis Patrice fog beszélni,
én meg legfeljebb annyit mondok: „Thank you!” És valószínűleg sírok majd. Most is naponta elsírom magam, ha belegondolok abba, hogy Oscar-díjra jelöltek.”
Arról szólva, hogy néz ki ez a munka, hogy képzeljük el, kifejtette:
„A munka: sok. Tizenkét vagy több órát dolgozom. Ha nagyon sűrűek a napok, akkor este otthon szoktam gondolkodni, mit szeretnék még, mert napközben nem mindig jut rá időm. Gyakran sok utazással jár a munkám. A Dűne szerencsére nem, mert a nagy részét magyar stúdióban forgattuk. De tavaly a Borderlands kapcsán rengeteget kellett autóznom; sok helyen zajlottak a munkálatok az országban. Valamennyire a filmkészítés pénzügyi részével is foglalkoznom kell. A forgatókönyv alapján kialakul egy időrend, mettől meddig forgatunk, mi történik ott, menynyi a költözés a forgatási helyszínek között; milyen típusú és mennyi szakemberre van szükség. Meg kell saccolni, mennyibe fognak kerülni a díszletek. Tárgyalok a producerekkel és a gyártásvezetőkkel, hogy mekkora büdzsébe tudok beleférni. Mindent nekem kell felügyelnem, de vannak segítőim, hogy az egész működjön. Ez csapatmunka: egyedül nem mennék semmire. Amikor elkezdtünk a Dűnén dolgozni, a látványtervezőnek már konkrét elképzelései voltak arról, milyen legyen az átfogó látványvilág. Több albumot végiglapoztunk, amelyek már tartalmazták a teljes koncepciót. Nemsokára elkezdünk a második részen dolgozni, és már tudom, az hogy fog kinézni.”
A Dűne díszletesei között volt egyébként még Lázár Tibor is ott volt, aki az Atomszőke, a Vörös Veréb és a Szárnyas Fejvadász 2049 forgatásán is segédkezett, ám végül csak Sipos került be a jelöltek közé.
A CODA c. alkotás kapta a legjobb film díját, Jane Campion pedig a rendezői Oscart vehette át A kutya karmai közt című filmjéért. A CODA a Child of Deaf Adult (siket felnőtt gyermeke) kifejezés rövidítése. A film egy siket családban felnövő halló gyermekről szól, aki énekes szeretne lenni.
A Sian Heder rendezésében forgatott produkcióban siket színészek – Marlee Matlin és Troy Kotsur – alakították a lány szüleit. Kotsur a legjobb férfi mellékszereplő díját is megkapta az estén. Ő az első siket férfi színész, aki Oscar-díjas lett. Az új-zélandi származású Jane Campion a harmadik nő, aki rendezői Oscart kapott az amerikai filmakadémiától.
A legjobb színész díját Will Smith nyerte el a Richard király című film címszerepéért. Pár perccel korábban az egész közönségben meghűlt a vér, amikor Smith felugrott a színpadra, és behúzott egyet Chris Rocknak, aki felesége, Jada Pinkett Smith kopaszságával viccelődött.
Jada Pinkett Smith tavaly november írt arról az Instagram-oldalán, hogy alopecia miatt megműtik. Will Smitht az ütés után a szünetben többen vígasztalták (többek között Denzel Washington), állítólag a könnyeit törölte, mielőtt újra csatlakozott a feleségéhez.
A legjobb férfi színész díjának átvételekor bocsánatot kért az eset miatt, de csak a filmakadémiától és a többi jelölttársától, Chris Rocktól nem.
A legjobb színésznő díját Jessica Chastain vehette át a Tammy Faye szemei című filmért a hollywoodi díjátadó gálán.