Mélylevegő – Már látható Pálos Hanna előadása egy válás történetéről
2024. szeptember 11., szerda 11:02
Beremend és Szentendre után a Jurányi Házban szeptember 12-én hivatalosan is bemutatták első monodrámáját, a Halász Rita Mély levegő című regényéből készült előadást. Pálos Hannával, a sokszínű szerepeiről ismert színésznővel az anyaságról, a társulati létről, valamint a színészi generációváltásról is beszélgetett a Magyar Narancs. Lapszemle.
Talán mindenki életében eljön az a pont, amikor legszívesebben visszaköltözne a gyerekszobájába és végignézné élete legfontosabb döntéseit. Az előadás főszereplője, a kisgyerekes, képzőművész Vera arra keresi a választ, hogy miért úgy történtek vele a dolgok, ahogy. Az előadás egy válás története, de annál még sokkal több. Szó van benne elnémulásról és szembenézésről, emlékekről, lazaságról, hóhullásról és kánikuláról, de legfőképpen az önmagunkhoz való hazatalálásról.
Halász Rita Mély levegő című első regényével elnyerte a 2021-es Margó-díjat, és ugyanabban az évben a Libri Irodalmi Díj 10 legjobb könyvet tartalmazó listájára is felkerült.
Pálos Hanna színművész, a budapesti Katona József Színház tagja jelentős szerepek nagyszínpadi megformálása után most egy sokkal intimebb, személyesebb és közvetlenebb produkcióban látható.
A kérdésre, mikor találkozott a Mély levegővel, a színésznő elmondta: „Talán a második karantén alatt olvastam először. Úgy éreztem, mintha Halász Rita nekem írta volna. Maga a sztori egy feldolgozástörténet, egy nagyon nehéz kapcsolatból való kilépés után. Nem azokon a durvaságokon van a hangsúly, amelyeket Vera átélt a férje mellett, hanem arra keresi a választ ő maga is, hogy ez miért történhetett meg vele. A bántalmazás csak egy trigger pont, amely nagyon sok kérdést vet fel a bántalmazottban.
Az én életemben is volt olyan szakasz, ahol nehézségeket éltem meg, de ezt a fajta feldolgozást, a magammal való munkát én nem végeztem el. Talán ezért is éreztem rettentően erősen azt, hogy a szerző szavakat ad nekem”.
Azt is hozzátette: „Amikor újraolvastam a regényt, megkerestem Ritát, hogy szívesen felolvasom a szöveget, ha készülne hangoskönyv belőle. Ő bizalmat szavazott nekem, és egy évvel később ez a hangoskönyv el is készült. Akkor már felötlött bennem, hogy milyen kár, hogy nem lehet színpadra vinni. De valahol a tudatomban bujkált a szöveg továbbra is.
Aztán jött Médeia szerepe; ez hasonló alaphelyzetből indul, mint a Mély levegő: egy nőt látunk két gyerekkel, egyedül. Csakhogy Médeiával ellentétben Vera tovább szeretne lépni, nem akar belehalni, hanem az újrakezdést választja.
2023 novemberében felültem az ágyamban és azt mondtam: igen, tudom, mi a különbség a két nő között, és tudom, hogyan kell elmesélni Vera történetét!”
Hanna fontosnak tartotta, hogy az előadásban szerepeljen egy férfi nagybőgős, hogy amíg Vera szemszögéből hallgatjuk a történetet, addig legyen ott mellette egy férfi, aki nem szólal meg: „Ő lett Csizmás András. Nagy mérföldkő ez a szakmai pályafutásomban és az életemben is. Több egy színészi feladatnál, számomra ez egyfajta terápia is” – mesélte a színésznő.
Ráadásul Médeia, Vera és ő is anya. Ennek kapcsán kifejtette:
„Gyerek nélkül is megtörténhet, de gyerek mellett még inkább megtapasztalhatja egy nő, hogy eltűnik. Én eltűntem. Hol vagyok én? Ki vagyok, amikor nem anyuka vagyok, kérdeztem magamtól. És továbbmenve: mi lenne, ha elkezdeném újra meghúzni a határaimat?
Milyen helyzetekbe kell igenis több egót belepakolni? Hogy néz ki az életem? Melyek voltak a saját döntéseim és melyek azok, amelyeket automatikusan viszek tovább a szüleim, nagyszüleim mintájára? Min szeretnék változtatni? Tudok-e nemet mondani? És mi van akkor, ha pusztán az anyaság nem tesz boldoggá? A kérdések egyre sorjáztak. A végén a legfontosabbal: hogy mégis, mikor jön el a pillanat, amikor nem lehet tovább halogatni, hanem el kell kezdeni válaszolni ezekre a kérdésekre? Mert ilyen van, és erről kell is beszélni! Azt hiszem, olyan életkorban vagyok, amikor nem meglepő, hogy ezeket a témákat feszegetem” – mesélte Pálos Hanna.
„A Mély levegő egy saját erőpróba vagy öndefiniálás is a részemről: nemcsak színésznő, hanem színházi alkotó vagyok.
És itt meg kell említenem, hogy Orlai Tibor, az előadás producere az első pillanattól kezdve bízott bennem. Nagyon sokat köszönhetek neki, hogy ez az előadás megvalósulhatott” – tette hozzá.
A teljes interjú itt olvasható.
„Egy harmincas budapesti nő élete, egy évtizeddel korábbról. Jóllehet női szemszögből íródott, egyáltalán nem kell a Mély levegőt női regényként olvasnunk. Természetesen edukáló, a női emancipációt vagy éppen ennek megtorpant voltát középpontba állító elemeket is tartalmaz, de mind a regény, mind a színpadi adaptáció elkerüli a „férfi rossz, nő jó” primitív konfliktus-beállítást.
Nagyon sok férfit látunk és nagyon sok férfit ismerünk éppen a harmincas korosztályból, különösen a középosztályból, akik alaposan kiveszik a részüket a kisgyerekek körüli munkából, így nőnek, férfinak egyaránt felvillanyozó, figyelemfelkeltő, elgondolkodtató élmény az előadás. És ez teszi igazán maivá, húsba vágóvá, átélhetővé, fontossá az produkciót.
Sok mindenből kihagyja a világ a 30-as 40-es értelmiségi generációt, de ez nem jelenti, hogy mi nem létezünk, hiszen a mindennapi életét mindenkinek le kell élnie, még akkor is, ha negligálják, még akkor is, ha gyereknek tekintik, még akkor is, ha nem teljesedhet ki olyanként, amilyen, ami szeretne lenni” – írta a produkcióról a ketlampas.blog.hu.
„Pálos Hanna jelenléte végig nagyon erős és játéka lebilincselő volt. A nagybőgőből szóló aláfestő zene szépen elvégezte a dolgát: hangulatot teremtett a játék köré, de helyes döntés volt nem túlzásba vinni, és meghagyni hangulati elemnek. A voltaképpeni bábtechnika vizuálisan is emlékezetessé teszi a produkciót, így nagyon okos dolog volt egy másik regisztert, a látványt is bevonni a monodráma hangjáték alapstílusa mellé.
Nem kérdés, hogy a Bagossy Júlia által rendezett Médeia nagyon jól kiegészíti a Mély levegő című drámát Pálos Hanna művészi pályáján. A Mély levegő mintegy továbbgondolása és párdarabja bizonyos szempontból az Euripidész által felvetett párkapcsolati pokolnak és az abból való kilépésnek.
Bár a két szerep teljesen más utat járat be a színésznővel, mindkettőben közös az a lélektani hitelesség, ami miatt a dramaturgiai hepe-hupák ellenére is kapcsolódni tudunk a történetekhez” – fogalmaz a ketlampas.blog.hu.
Játssza: Pálos Hanna, nagybőgőn közreműködik: Csizmás András,
írta: Halász Rita,
színpadra alkalmazta: Zsigó Anna, Pálos Hanna, látvány: Keresztesova Veronika, dramaturg: Zsigó Anna, asszisztens: Dicső Dorka, plakátfotó: Bartha Máté, producer: Orlai Tibor.