A szerelemről és más történetek címmel jelent meg egy Csehov elbeszéléseket összegyűjtő novelláskötet a Magvető kiadó gondozásában. A szövegeket fordító és válogató Morcsányi Gézával Csehov kapcsán humorról, szerelemről, végtelen időről és az orosz kultúra jövőjéről is beszélgetett a Jelen. Lapszemle.

Kormos Lili interjúját a Magyar Hangban olvashatják.

„Bár korábban Csehov prózát nem fordítottam, de színházi fordítóként, dramaturgként nagyon régre nyúlik vissza a kapcsolatom vele. Ott mindig azzal hárítottam el magamtól a felelősséget, hogy nemhogy russzista nem vagyok, de még csak bölcsész sem, mégis, ez a konstelláció lehetővé tette számomra, hogy belevágjak olyan jelentős vállalkozásokba, mint Csehov nagy drámáinak a lefordítása. Évtizedeket töltöttem a nézőtéren, különböző próbákon hallgatva, hogyan mondják ezeket a szövegeket a színészek, és az igazán sorsdöntő visszajelzés mindig az volt, amikor egy-egy olvasópróba után valaki azzal jött oda, hogy ez most nagyon jó lett. Valló Péterrel és Bálint Andrással, a Radnóti Színház főrendezőjével és akkori igazgatójával ugyanis közelebb akartuk hozni ezeket a drámákat a magyar közönséghez, hogy ne csak ez a rémes „Ványadt bácsi” jusson az eszükbe, ha Csehov szóba kerül. Az ilyen visszajelzések pedig azt mutatták, hogy sikerült, elértük, amit akartunk” – mesélte Morcsányi Géza.

Amikor Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója is elolvasta az első két szöveget, arra buzdította, hogy csináljanak ebből egy kötetet:

„Végig kellett gondolnom, hogy voltaképpen mit is akarok én ezzel. Ezeknek a szövegeknek a már létező fordításait ugyanis nagyszerű műfordítók készítették, abszolút minőségi darabok, s olyan kiadói ellenőrzésen mentek át, amelyek nemcsak a minőséget biztosították, de paradox módon azt is mutatták, hogy milyen volt a kiadói elvárásrendszer azokban az időkben, amikor nagyon kiemelkedő irodalmárok sokszor kényszerűségből fordítottak, vagy álltak szerkesztőnek. Arra jutottam, hogy egyetlen funkciója lehet csak az én munkámnak, az, hogy hátha sikerül újra felkelteni az érdeklődést Csehov iránt, hátha sikerül fedésbe hozni a mi napi valóságunkkal.”

A felvetésre, miszerint ezek a történetek nagyon aktuálisak, gondoljunk csak a 6-os kórteremre, amelyben azt olvasni, hogy az az egészségügyi rendszer évente hány beteg becsapását jelenti, vagy a Szerelemről című novellára a szerelem titokzatos természetéről, Morcsányi Géza úgy reagált:

„Mérhetetlen éleslátással és illúziók nélkül szemlélte maga körül a világot, számomra egyébként ez utóbbi a legfontosabb mindabból, amit Csehov jelent. Épp ez az illúziótlanság tette lehetővé, hogy megérezze azokat a mintázatokat, amelyek szerint az ember él és ahogy mindig is élt. (…) Biztos, hogy sok mindent látott előre, ahogy az is biztos, hogy hiába nem lehet, állítólag, kétszer ugyanabba a folyóba lépni, azért az élet nagyon érdekes dolgokat tud produkálni. (…) Általános, emberi dolgokat láttat olyan fénytörésben, hogy nemcsak a tragikus oldalát képes megmutatni, hanem azt is, hogy más összefüggésben ugyanaz a mozzanat mulatságossá válik. Ehhez kétségtelenül nagyon értett, de a leglátványosabban a drámákban lehet mindezt tetten érni.”

Morcsányi Géza arról is szót ejtett, hogy a világirodalomra gyakorolt hatása elvitathatatlan ennek a hihetetlen kulturális anyagtömegnek, amit az oroszok létrehoztak.

Arról is faggatták, fél-e, hogy a Putyin által épített rendszer, a háborús agresszorként való fellépés által generált ellenszenv esetleg elsodorja ezt a hihetetlen kulturális teljesítményt:
„Ettől összességében nem félek, bár annyi abszurditást hozott már föl a világtörténelem, hogy azt mondom, minden előfordulhat, de legfeljebb csak rövid távon.”

Morcsányi Géza Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, műfordító, egyetemi tanár 1952-ben született, Budapesten 1977-1988 között a Radnóti Miklós Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház és a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja 1995-2015 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója 2017-ben főszerepet játszott Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében.

Kormos Lili interjúját a Jelenben olvashatják.