December 31-én ünnepelte 80. születésnapját Sir Ben Kingsley, az egyetlen ázsiai származású színész, aki legjobb férfi főszereplőként kapta meg az Oscar-díjat, a Gandhi címszerepéért.
Krishna Pandit Bhanji néven jött a világra egy északkelet-angliai faluban egy kenyai születésű, indiai származású orvos és egy angol színésznő-modell gyermekeként. A színházzal tizenévesen ismerkedett meg, pályaválasztásához a döntő lökést a Royal Shakespeare Company III. Richárd előadása adta, ekkor vette fel zanzibári fűszerkereskedő nagyapja angolos Kingsley nevét.
Színpadra először 1966-ban lépett egy darabban, amelyet Brian Epstein, a Beatles együttes menedzsere rendezett. A mű zenéjét a remekül éneklő és gitározó Kingsley szerezte, és Epstein felcsillantotta előtte a lemezszerződés lehetőségét. Kingsley mégis a színházat választotta: 1967-től volt a Royal Shakespeare Company tagja, a társulattal debütált 1971-ben a New York-i Broadwayn.
A filmvásznon már 1972-ben szerepelt, de a nagy áttörésre egy évtizedet kellett várnia. 1981-ben szinte ismeretlenül választotta ki Richard Attenborough a Mahátma Gandhi életéről szóló szuperprodukció főszerepére; Gandhit huszonhárom éves korától hetvennyolc éves koráig formálta meg. A film óriási sikert aratott, Kingsley – aki a szerep kedvéért csaknem tíz kilót fogyott, és Gandhi könyvtárnyi életművét is áttanulmányozta – megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. A bemutató óta Indiában, ahol a függetlenség napján minden évben levetítik a filmet, Kingsleyt igen nagy tisztelet övezi.
A jellegzetes arcú, alacsony, törékeny alkatú színész elsősorban karakterszerepekben nyújt kiváló alakításokat, átváltozóképessége határtalan. Szerepelt horrorban (A lény), vígjátékban (Vízkereszt, vagy amit akartok), akciófilmben (A sakál árnyéka) és thrillerben is (Viharsziget). Megszemélyesítette Dmitrij Sosztakovics zeneszerzőt, volt könyörtelen gengszter, a sakkzseni Bobby Fischer türelmes edzője, amerikai alelnök, valamint feltűnt a Robert Redford rendezte Komputerkémekben is. 1993-ban Steven Spielberg Schindler listája című alkotásában a zsidómentő német gyáros könyvelőjét, a koncentrációs tábort is megjáró Itzak Sternt formálta meg. A rendező később rá bízta az AI: Mesterséges Intelligencia narrátori szerepét is. Többször dolgozott együtt Roman Polanskival is: A halál és a lányka című, egy dél-amerikai diktatúrában játszódó alkotásban egy kínvallatásokban részt vevő orvost alakított meggyőzően.
A Szexi dögben nyújtott alakításáért 2001-ben ismét Oscar-díjra jelölték, amelyet ugyan nem kapott meg, de az Európai Filmakadémia díját igen; az Anna Frank igaz története című amerikai tévéfilmsorozatban, amelynek Ragályi Elemér volt az operatőre, Otto Frank szerepéért Emmy-díjjal jutalmazták. Oscar-díjra negyedszer húsz éve, a Ház a ködben főszerepéért jelölték: ebben egy volt iráni ezredest alakított, aki családjával Amerikában telepszik le.
2010-ben forgatott először Indiában, a Három kártya című thrillerben egy matematikust játszott. Bollywood után Hollywoodban is feltűnt, a Perzsia hercege: Az idő homokja című fantasztikus film gonoszaként. Bár az elmúlt másfél évtizedben több gyengébb produkciót elvállalt (kétszer a legrosszabb filmeknek járó Arany Málna-díjra is jelölték), több emlékezetes alakítást is nyújtott. Ilyen volt a Philip Roth regénye nyomán készült Elégia főszerepe, illetve a Martin Scorsese által rendezett, több Oscar-díjjal kitüntetett A leleményes Hugó.
Az utóbbi években a Walking with the Enemy című, igaz történeten alapuló második világháborús drámában Horthy Miklós kormányzót alakította, a War Machine-ban Hamid Karzai afganisztáni elnököt, A végső hadműveletben pedig Adolf Eichmannt, a náci holokauszt fő szervezőjét formálta meg. A dzsungel könyve Disney-változatában a párduc Bagirának kölcsönözte a hangját. Kora ellenére munkakedve nem csökken, 2022-ben egy év alatt három filmben is szerepelt, az egyikben az excentrikus katalán szürrealista festő Salvador Dalít személyesítette meg. Legutóbb a Wes Anderson rendezte, Roald Dahl-novellából adaptált Henry Sugar csodálatos története című 40 perces vígjátékban állt kamera elé.
Televíziós produkciókban is remekelt, 1989-ben elismerést aratott A gyilkosok köztünk vannak: A Simon Wiesenthal-történet főszerepében. Pályája során több Mózes történetét feldolgozó filmben is szerepet vállalt – Mózes (1995), Exodus: Istenek és királyok (2014), valamint narrátora volt a Tízparancsolat című animációs alkotásnak. Irodalmi művek tévés változatában is játszott (Bűn és bűnhődés, Alice Csodaországban).
A Shakespeare-rajongó Kingsley a színpadhoz sem lett hűtlen: 1984-ben nagy elődjét, Edmund Keant alakította kirobbanó sikerrel a Broadwayn egy monodrámában; kedvenc szerepe Hamlet.
A színészt II. Erzsébet királynő a színjátszásban nyújtott elévülhetetlen érdemeiért 2002-ben lovaggá ütötte, így kijár neki a Sir megszólítás, és ő ragaszkodik is ahhoz, hogy a három betűt kiírják neve elé. Oscar-díja mellett a brit Bafta-díjjal, Emmy-, Golden Globe- és Grammy-díjjal is büszkélkedhet, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát. 2022-ben életművéért Arany Ikon díjjal tüntették ki a Zürichi Nemzetközi Filmfesztiválon. A díj odaítélésekor így nyilatkozott: „Mesélő vagyok, nem több és nem kevesebb. Megérintett, hogy Zürich úgy ítélte meg, hogy kitüntet egyszerű, ősi mesterségemért”.