Galambos ErzsiBalázsovits LajosLovas RoziBata ÉvaWunderlich József
  • facebook
  • instagram
  • 2021. december 7., kedd
    banner_bigBanner3

    “Nőnek lenni csodálatos dolog” – Mészáros Mártát köszöntjük

    2020. szeptember 19., szombat 10:46

    Szeptember 19-én született Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere. 

    A rendezőnő pályájáról:

    Kispesten született, édesapja Mészáros László szobrászművész volt, aki ösztöndíjasként több évet töltött Rómában. A művész, aki az 1930-as évek elején kapcsolódott be az illegális mozgalomba, családjával 1935-ben a Szovjetunióba költözött, és Frunze városában a kirgiz művészeti akadémia egyik alapítója lett. A sztálini tisztogatások idején koholt vádak alapján kivégezték, felesége nem sokkal később tífuszban halt meg, az árván maradt gyerekeket 1946-os hazatérésükig a magyar kolónia vette gondjaiba.

    Mészáros Márta, akinek első filmélménye A dzsungel könyve volt, a moszkvai filmfőiskolát végezte el, ezután itthon és Bukarestben rendezett híradókat és riportfilmeket. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklós filmrendezőhöz, és a MAFILM rövidfilmrendezője lett. Készített népszerű tudományos és oktató filmet, valamint képzőművészeti kisfilmet is (Vásárhelyi színek, Tornyai János, Festők városa, Borsos Miklós).

    1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét Kovács Kati énekesnőre bízta. További filmjeiben (Holdudvar; Szép lányok, ne sírjatok!) is a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták, tabukat döntögető témái, szemléletmódja itthon nem mindig talált elismerésre, ugyanakkor külföldön a feminista mozgalmak követői hivatkoztak rá. A témához az 1993-as A magzattal tért vissza, amelyben egy kétgyermekes anyát állít válasz elé újabb terhessége. Az 1998-as A szerencse lányai egy Lengyelországban szerencsét próbáló, végül prostituálttá váló orosz asszony drámája.

    Az 1975-ös Örökbefogadásért, amely egy intézeti kislány és egy negyvenéves nő egymásra találásáról szól, a Berlini Filmfesztivál történetében első női rendezőként kapta meg az Arany Medve-díjat. Érdekesség, hogy ehhez a filmhez készült a Sohase mondd című dal, amely Hernádi Judit előadásában nagy sláger lett. Következő filmjéért, az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló Kilenc hónapért az 1977-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a filmkritikusok díját (FIPRESCI). Az Ők ketten című alkotása (1977) az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt a francia Marina Vlady és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij.

    1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, ezt követte 1987-ben a Napló szerelmeimnek, 1990-ben a Napló apámnak, anyámnak, 1999-ben a Kisvilma – Az utolsó napló. A filmek a rendezőnőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként, fiatal nőként. Az első rész az 1945-ben hazatérő család megpróbáltatásairól, a kamaszlány ébredő ösztöneiről szól. A második részben Moszkvába kerül, filmrendező lesz, apja nyomát kutatja, a harmadik részben a forradalom végén visszatér Moszkvából, hogy rádöbbenjen a hazai valóságra. Az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól, s Kirgizisztánban játszódik, ahol a rendezőnő gyermekkorát töltötte. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni. A Napló gyermekeimnek Cannes-ban a zsűri Nagydíját nyerte el, a Napló szerelmeimnek pedig Berlinben Ezüst Medvét kapott.

    Mészáros Márta több filmjében választotta központi szereplőnek a közelmúlt történelmének nagy formátumú alakjait: A hetedik szobában Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír apáca, A temetetlen halott az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre életét dolgozta fel. 2009-ben a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet Utolsó jelentés Annáról címmel.

    2001-ben Bartók A csodálatos mandarinjából készített táncfilmet. Több alkalommal is színpadra állította – nem csak Magyarországon – Pataki Éva darabját, amely Edith Piaf és Marlene Dietrich életét és kapcsolatát mutatja be, 2010-ben a Fellini Cabiria éjszakái című filmjéből készült darabot rendezte a Karinthy Színházban.

    Jelenleg az Aurora Borealis – Északi fény utómunkáin dolgozik. A témát ezúttal is a múlt századi történelemből merítette, az alkotást a második világháború után szovjet katonák és osztrák nők kapcsolatából született gyermekek, az identitásválsággal küszködő “apátlan nemzedék” ihlette. Tervei között szerepelt, hogy filmre vigye Erzsébet királyné, azaz Sissi, valamint Marie Curie életét. Egyik legutóbbi nyilatkozata szerint újabb álma, hogy két pályatársnőjéről, a lengyel Wanda Jakubowskáról és a német Leni Riefenstahlról rendezzen filmet.

    Művészete elismeréseként 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, két évvel később a Nagy Imre-érdemrendet, 2011-ben a Magyar Filmkritikusok Életműdíját, 2013-ban Prima-díjas lett. Az elmúlt évtizedben több nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművéért, a többi közt megkapta a Berlinale Kamera-díját, legutóbb, júliusban a Pulai Filmfesztiválon az Arany Aréna-életműdíjat.

    A rendezőnő több évtizedig élt Budapest és Krakkó között ingázva Jan Nowicki lengyel színész, filmjei főszereplője társaként. Gyermekeivel, legutóbb már unokájával is több filmben dolgozott együtt.

    Mészáros Mártáról saját szavaival:

    Orosz: Budapesten nem vettek fel a főiskolára, mert nő akkoriban egyáltalán nem kerülhettek be erre a szakra. A Szovjetunióban is én voltam az első nő, aki elkezdhette a tanulmányait. Nyilván azért sikerült a felvételi, mert tudtam oroszul.

    Izgat: Azok a témák izgatnak, amikről hallgatni szokás.

    Rendező: Én akkor csinálok filmet, amikor izgat valami, amit el akarok mesélni a világnak. Ezzel együtt felvállalom azt is, hogy női rendező vagyok, ami nem azt jelenti, hogy feministaként határozom meg magam, hanem hogy másképp viszonyulok a világhoz, mint egy férfi. A női alkotók filmjeiben más a dramaturgia, még akkor is, ha férfiakról szól a történet. 

    : Én végül is majdnem mindig meg tudtam csinálni azt, amit akartam, de mindig rendkívüli nehézségekbe ütköztem, erkölcsi, anyagi, de legfőképpen gondolkodásbeli, morális nehézségekbe. Magyarországon egyszerűen nem veszik komolyan a nőket. Engedik, hogy megcsináljuk a filmecskénket, de már a stúdióvezetői, kuratóriumi stb. posztokon kizárólag férfi ül. A magyar közélet egyszerűen férficentrikus, ami tapasztalataim szerint sehol a világon nincsen így. A nők nem vesznek részt a társadalmi életben, talán még nem ébredtek rá, hogy ez mennyire fontos.

    Tudomásul kell venni: El akartam mondani, hogy a nők érdekesek, hogy őszinték, és hogy van egy sajátos világuk, amit tudomásul kell venni. Nekem mázlim volt, mert egy kicsit féltek tőlem az orosz diplomám miatt, ráadásul Jancsó volt a férjem, és segítettük egymást. Mindig kaptam pénzt arra, hogy filmet csináljak. És remélem, hogy a pályám megnyitotta a lehetőségeket más nők előtt is, mert nagyon sok jó magyar rendezőnő van a mai napig. Mindig komolyan érdekelt, hogy a magyar nők miként élnek. És nagyon zavar, hogy van bennük egy nagy adag passzivitás, hogy hagyják magukat. Sokan hagyják magukat. Sok a válás, sok az erőszak. Sok dokumentumfilmet csináltam, és borzalmas családi helyzeteket, borzalmas életeket láttam.

    Meggyőződés: (…) Meggyőződésem, hogy a családi élet is feszült és instabil marad Magyarországon, amíg a nők nem követelnek maguknak több lehetőséget, nyíltságot, döntési jogot. A férfiak egy életen keresztül mindent megtesznek karrierjük érdekében, és ez így természetes. A nők közben szülnek, ellátják a családjunkat, dolgoznak, figyelik a világot. A feszültségek egymásra rakódnak, sok a tönkrement, magányos nő, sérült gyerek. A nőnek tisztában kell lennie magával, mi a helye, célja itt ma Magyarországon, és harcolnia kell a céljaiért. Új magatartásformák, új törvények szükségesek a női egyenjogúsághoz. A társadalomnak meg kell teremteni azt az állapotot, amikor a nő választani tud, és nem belekényszerül egy életformába.

    Élet: Nőnek lenni csodálatos dolog, nem szégyen, másodrendűség, megaláztatás, ahogy itt, Kelet-Európában megszoktuk. A nő anya, életet ad. Ez közhely, de alapvető közhely, hisz nélküle megszűnik az élet. Nőnek lenni: szex, erotika, szépség, szerelem és szeretet sugárzása. Miért nem a szeretet vezérli a világot? Miért törekszenek a férfiak egész életükben a hatalomra?

    Hétköznapi: Majdnem mindegyik játékfilmemet egy dokumentumfilm előzte meg, így találtam meg a szövőnőket, a bútorgyári munkásokat, mentem Ózdra vagy a téglagyárba… (…) A hétköznapi dolgozó ember sokkal jobban izgatott. Nagyon elvont intellektuális témák, az intellektuel, okoskodó emberek sohasem izgattak. Mondjuk egy tanárnőről vagy tanáremberről szívesen csináltam volna filmet, de valahogy a hétköznapi dolgokat sokkal jobban szerettem.  (…) Mertem olyan karaktereket bemutatni, akik önállóan gondolkodnak, küzdenek, irányítják a sorsukat. 

    Jancsó: Sok érdekes személlyel találkoztam az életem során, de olyan tisztességes, okos és különleges aurájú emberrel, mint amilyen Jancsó volt, soha nem hozott össze a sors. Filmjeivel történelmet írt a történelemről, filozófiáról, létről, sorsokról. Hihetetlenül sokat tudott Magyarországról. Az utóbbi időben azonban eltávolodott a közélettől, elkeseredetten szemlélte a változásokat, melyek nem előre, hanem hátrafelé tartanak. Bekövetkezett, amit sejtett: a történelem ismétli önmagát. Pedig a rendszerváltáskor azt hittük, közelebb kerül hozzánk a demokrácia. Tévedtünk.

    Forrás: Szabadföld, Origo, Filmtett, Veol.hu, Mészáros Márta Napló magamról című önéletrajzi könyve (Pelikán Könyvek, 1993), Színház Online, Színház.org

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka