Nagyot durrant az HBO-n a legújabb magyar gyártású sorozat, a nyolcvanas években játszódó A besúgó. A Nők Lapja a sorozat három színésznőjével, Szász Júliával, Szőke Abigéllal és Hermányi Mariannal beszélgetett.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
A kérdésre, érzik-e azt a baljós hangulatot, ami átjön A besúgó képkockáin, Hermányi Mariann elmondta: “A retró stílus újra kezd divatba jönni, és hiába jelent mára mást, titkon mégis hordoz magában valamiféle szorongató érzést – legalábbis nekem. Magyarország olyan hely, amely egyszerre tud gyönyörű és lehangoló lenni. Amikor például Óbudán vagy Dunaújváros környékén sétálok, és betévedek a régi, szocreál épületek közé, amiket már visszafoglalt a természet, az egyszerre gyönyörködtet és szorongat. Az is elképesztő, hogy némely helyek kívülről-belülről ugyanúgy néznek ki, mint harminc éve.”
Arról szólva, hogy lehet jól felkészülni egy ilyen időutazásra, mint a sorozatban való szereplés, hozzátette: “Könyveket olvastunk, filmeket néztünk, zenéket hallgattunk a korszakhoz kapcsolódóan. Kérdezősködtünk, beszélgettünk. Viszont alapvetően a forgatókönyv elemzésekor, a próbákon és a forgatásokon születtek meg a lényegi dolgok.”
Arról is faggatták őket, hogy a forgatáson mi volt a legnagyobb megugrandó feladatuk. Szász Júlia úgy fogalmazott: “Számomra az egyik legnagyobb kihívást az édesapámat játszó Mácsai Pállal való közös jelenetek jelentették. Már a forgatás kezdete előtt egy hónappal izgultam, hogy milyen lesz vele dolgozni, és hogy vajon képes leszek-e teljesíteni a feladatot. Ugyanakkor vártam is ezeket a forgatási napokat, sokat készültem rájuk fejben és lélekben.”
“Én a legelső forgatási napot éreztem a legnehezebbnek. Végtelenül izgultam, hányingerem volt, és alig tudtam felfogni, hogy ezt már nemcsak álmodom, hanem éppen történik velem. Egész nap delíriumban voltam, és emlékszem, csak akkor ocsúdtam fel, amikor hazafelé tartottam az autóban” – mondta Hermányi Mariann.
“Amikor a szereplőválogatáson Thuróczy Szabival néztek össze, eléggé izgultam. Hát ő mégiscsak a Thuróczy Szabolcs! Ahogyan ő dolgozik, példaértékű számomra. Aztán ezeket a szorongásokat elengedtem, és egy csapatként tettük a dolgunkat” – árulta el Szőke Abigél.
Annak kapcsán, hogy mit érzékelnek a sorozat sikeréből, Szász Júlia elmondta: “Hozzám rengetegen odajönnek, ismerősök és idegenek, idősek és fiatalok gratulálnak a sorozathoz. Volt, aki azt mondta, elkezdte, de nem bírja végignézni, mert annyira visszahozza a kor hangulatát, felkavarja, és nem akarja újra átélni azt az időszakot. Ez is pozitív visszajelzés, hiszen ezek szerint valamit nagyon eltalált a sorozat.”
Arra is válaszolt, milyen ma a fiatal színészek élete: “Nehéz. Rajtunk, fiatalokon csapódik le sok frusztráció és sérelem, amit az előző rendszerből örököltünk. Rendkívül megosztottá vált a szakma, akarva-akaratlanul beskatulyázhatnak. Én például azzal találkozom, hogy a generációm nem feltétlenül azzal akar elsődlegesen foglalkozni, ki melyik politikai oldalon áll, vagy mit képvisel, hanem hogy szakmailag milyen színvonalon teljesít. Vagy hogy milyen ember. “
Szőke Abigél úgy vélekedett: “Sok minden változni látszik a szakmában. Ez, lehet, a közösségi médiának is köszönhető, amin keresztül sokkal könnyebben és gyorsabban informálódunk arról, mi zajlik külföldön. Így már itthon is jó esetben le tudjuk fektetni azokat az alapfeltételeket, amik nélkül szinten aluliak a munkakörülmények. Bár a szakma alapvetően hierarchikus, mégis törekednünk kell arra, hogy ez személyes jelleggel ne jelentsen megkülönböztetést, és a kommunikációban ne nyilvánuljon meg. Azt érzem, az idősebb generációknak nehéz szembesülniük azzal, hogy mi már másképp szeretnénk dolgozni, hogy mások a prioritások.”
“Én arra is kíváncsi vagyok, mi történik velem ezután. Könnyebb lesz-e, vagy nehezebb lehetőséghez jutni film és színház terén. Végtelenül telített a szakmánk, és bárhova nézek, szinte csak csukott ajtókat látok. Vágyom rá, hogy ne így legyen. (…) Engem az is érdekel, hogy a 21. század körülményei között fiatal nőként hogyan lehet ott tartani, hogy családja legyen az embernek. Hogy albérlet helyett saját lakásban éljen, félre tudjon tenni, bizodalma legyen abban, hogy két hónap múlva is lesz munkája” – vallotta Hermányi Mariann.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.