Egy családi majálison látta életében először a Jászsági Népi Együttest, amelynek előadása elementáris erővel hatott rá: egy életre elkötelezte magát a néptánc mellett. Később Timár Sándor koreográfus növendéke lett, aki 1982-ben kérte fel, hogy csatlakozzon a Magyar Állami Népi Együtteshez (MÁNE). A 90-es években egyre többet koreografált, majd megbízott művészeti vezető és karigazgató lett, 2016-tól pedig a társulat vezetője. Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas koreográfust, Érdemes és Kiváló Művészt új előadásáról és az együtteshez fűződő több évtizedes kapcsolatáról kérdezte a Pesti Műsor.
Repertoárjukat a műfaji sokszínűség jellemzi, előadásaikkal elkezdtek nyitni a prózai színház felé. A kérdésre, a táncosoknak hogyan látja a fiatal koreográfusok művészi szemléletét, sokkal több újító, kortárs elemet használnak-e, mint az elődeik, Mihályi Gábor elmondta: „Valami szemlátomást elindult, amit én nagy örömmel tapasztalok. Az, hogy ami a színpadra kerül, ,,kortárs szemlélet” vagy egy sajátos személyes világlátás eredménye, még nem tudom, de ez nem is lényeges. Ami lényeges, hogy formálódik egy új koreográfus generáció, amelyik nagyra hivatott. Nekem nincs más dolgom, mint segíteni, támogatni őket, és továbbra is teret adni számukra a Magyar Állami Népi Együttesben, ahogy tettem ezt eddig is.”
A MÁNE itthon és külföldön is hatalmas népszerűségnek örvend. Arról szólva, hogyan tudják ennyire sikeresen megszólítani a fiatal nézőket, Mihályi úgy vélekedett: „A kezdetektől az volt a célom, azt tekintettem művészi utamnak, hogy a hagyományos kultúrát úgy állítsam színpadra, hogy az a nézők számára ne valami múzeumi relikvia legyen, hanem egy hozzájuk közelítő, mai, akár kortárs produktum. Az én színházamban a tradíció jelen idejű, ezt támogatja minden. A dramaturgia, a zene, a jelmez, a látvány és persze a tánc is. Így együtt aztán ez a mai világunkra való reflektálás a színház mágikus terében eléri a hatását, igen, még a fiatalok között is.”
Arról is faggatták, milyen irány mentén újulhat meg a Magyar Állami Népi Együttes: „Én nem látom, hogy alapvető irány- változtatásra lenne szükség, kijelöltük az utunkat, azon megyünk végig. Én persze valóban ,,felfedező alkat” vagyok, a meg- úszás, az önismétlés igen távol áll tőlem. A fiók tele tervekkel, az egyik megvalósítása már el is indult, az Élet és a szerelem ünnepei címen mutatjuk majd be ősszel a Nemzeti Táncszínházban. A darab élete azonban itt nem áll meg, ezt fogjuk jövőre a közel két hónapra tervezett észak-amerikai turnénkon is játszani. Már többször szerepeltem arrafelé, táncosként kezdve, majd az én előadásaimmal is. Nem hétköznapi a kihívás, a világ legjobbjai lépnek fel ezeken a színpadokon. Bízom azonban magamban, alkotótársaimban és persze legjobban a társulatomban. Tehetségesek, elhivatottak, igazi művészek, akik hisznek abban, amit tesznek. Ez nagy erő!”
A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható. Szerző: Nagy Klaudia.
A Magyar Állami Népi Együttes május 20-án mutatja be a Múlhatatlan idő című tánckoncertet az Erkel Színházban.
Az alapításának hetvenéves évfordulóját ünneplő Társulat a Múlhatatlan idő című előadásában együtt lép színpadra a Kárpát-medence legkiválóbb magyar- és nemzetiségi hagyományőrzőivel, valamint Európa és Közép-Ázsia számos országából érkező népművésszel, zenésszel, énekessel, táncossal. Az előadás látványos és megélhető formában mutatja be az egyetemes európai paraszti kultúra mellett oly jellemző egymásra hatásokat és a nemzeti sajátosságokat is.