Miller Dávid a London School of Dramatic Arts-on tanult színészetet, hazatérve számos filmes produkcióban szerepelt, most az RTL Klub műsorvezetője. Eddigi pályájáról kérdezte Jónás Ágnes a Glamour oldalán.

Jónás Ágnes interjúját itt érhetik el.

Gyerekkorában versenyszerűen sportolt, de vonzotta a színház is, olyannyira, hogy volt idő, amikor minden tanítási napodját ott töltötte. A kérdésre, mi adta meg a végső lökést, ahhoz, hogy a színészetet válassza, Miller Dávid elmondta: „Mindig is gyanítottam, hogy ez lesz az én utam. A sport nem okozott már örömet, mert egyre kevésbé jöttek a jó eredmények. Időközben egyre inkább elkezdett vonzani a színészet: éreztem, hogy valamikor erre a pályára lépek, de nem tudtam, mikor.  (…) Anyukám szerette volna, hogy sportoló legyen belőlem, de amikor elmondtam neki és apukámnak, hogy inkább a színészet felé venném az irányt, mindketten rábólintottak, mert örültek annak, hogy olyasmit szeretnék csinálni, ami boldoggá tesz.”

Arról szólva, hogy a London School of Dramatic Arts-on tanult színészetet, kifejtette: „Szerettem, hogy szinte soha nem ücsörögtünk egyhelyben – mindig állva folyt a munka. Minden reggel közösségi feladatok vártak ránk, amik arra sarkalltak, hogy figyeljünk a másikra, hangolódjunk egymásra. Nem az volt a legfontosabb, hogyan mondasz el egy Hamlet-monológot, hanem, hogy koncentrálj a társaidra, a csapatra, s azt próbáld interpretálni, amit a másiktól a gyakorlatok során kapsz.”

A Pappa Pia filmért tért haza, aztán jött A tanár című sorozat, a 200 első randi, az Alvilág, a Jófiúk, a Mellékhatás, de színtársulathoz egyelőre még nem szerződött: „Szívesen játszanék színházban, lett volna és lenne is rá lehetőségem, de még nem jött szembe velem olyan szerep, amire azt mondtam volna, hogy beáldozom a szabadságom, és leszerződöm egy társulathoz, arról nem is beszélve, hogy kőszínházzal forgatásokat egyeztetni minden, csak nem egyszerű. A határozott időre szóló projektmunkákat nagyon szeretem, és ha úgy vesszük, most is társulathoz tartozom: az RTL Magyarország egy remek közösség. (…) Ha néha feszegetni is kell a határaimat, azt én önfejlesztésként fogom fel.  (…) Még várok azokra a szerepekre, amikért érdemes lemondanom sok más lehetőségről.”

Számos tetoválás látható rajta, ennek kapcsán elárulta, mindegyiknek megvan a maga története, és nem mindegyik vidám: „Vannak, amelyek a szorongásaimmal kapcsolatosak. Úgy gondoltam, ha magamra varratom őket, segíteni fognak a feldolgozásban. És így is lett. Emlékeztetnek a harcaimra, és erőt adnak ahhoz, hogy elérjem a végső céljaimat. Például a teljes önelfogadást és felesleges dolgok elengedését.”

Jónás Ágnes interjúját itt érhetik el.