Hihetetlen, de 2023. március 25-én lesz 40 éve, hogy a Madách Színház bemutatta a Macskák című musicalt. Az 1983-ban Szirtes Tamás rendezésében és Seregi László csodálatos koreográfiájával színre vitt, és azóta több macskaéletet is megélt musical jubileumi előadása kétszer is látható lesz: március 25-én délután és este is különleges produkcióban lehet részük a nézőknek.
A magyar színházi életben még soha nem volt példa arra, hogy egy előadás 40 évig megszakítás nélkül műsoron szerepeljen változatlan formában, az eredeti rendezésben, koreográfiával. Andrew Lloyd Webber, a darab zeneszerzője a jubileumra küldött üzenetében elmondta, hogy pályafutása során ő sem látott még soha ekkora sikerszériát.
A Macskák előadás fogalommá és a magyar színháztörténet részévé vált.
A Madách Színházban március 25-én egyszerre ünnepelik a darab múltját, a jelenét és a jövőjét. Megidéznek mindenkit a múltból, színpadra lép mindenki a jelenből, és felfestik a Macskák jövőjét.
A kezdetekről
Andrew Lloyd Webber sikerdarabjának színreviteli jogát Szirtes Tamás és a Madách Színház még 1982-ben kapta meg, így Budapesten közvetlenül a londoni premier után láthatta a magyar közönség az akkori színházi világ egyik legnagyobb szenzációját.
A legenda szerint Andrew Lloyd Webber arra a kérdésre, hogy miért adja oda legnagyobb sikerdarabját egy kis közép-kelet európai ország színházának, azt válaszolta:
mert ez a darab többet fog rombolni a kommunizmusból, mint egy NATO-hadosztály.
T. S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák című musical, amely a londoni West Enden 21 évig, a New York-i Broadwayn pedig 24 évig volt műsoron.
A Macskák a premierje óta minden hazai színházi rekordot megdöntött
A Macskák Budapesten még ennél is nagyobb siker lett, és a magyar színházi életben egyedülálló módon 40 éve van műsoron. Premierje óta minden hazai színházi rekordot megdöntött, generációk nőttek fel rajta és most már több generáció váltotta egymást a különböző szerepekben is.
Szirtes Tamás, az előadás rendezője szerint a mai Madách Színház nem jöhetett volna létre a Macskák nélkül.
Úgy látja, Ádám Ottó, a teátrum akkori igazgatója sejthette, hogy mi történik majd, ha ezt a tisztán zenés előadást bemutatja az addig leginkább prózai színház. És a Macskákkal valóban elindult az a változás, amely a 2000-es évekre nemzetközi szinten is elismert musicalszínházzá tette a Madách Színházat.
A Madách színházi előadáshoz a dalszöveget, T. S. Eliot verseit Romhányi József fordította.
Romhányi a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, írt játékos állatverseket, operákhoz szövegkönyvet, és slágereket is. A Mézga család, a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, vagy a Dr. Bubó rajzfilmsorozathoz írt szövegei miatt kapta a „Romhányi, a rímhányó” nevet. Az ő fordításának, nyelvi leleményeinek, szóbőségének és játékosságának nagy szerepe van a Macskák sikerében.
A Macskák szereplőinek minden korban meghatározó élmény, hogy részesei lehetnek a produkciónak. Pedig 40 évvel ezelőtt a legelső szereposztásnak még sejtelme sem volt arról, hogy mekkora siker készül.
Az abban az időben még prózai színház művészei fél éves tánckurzuson vettek részt Seregi László koreográfus irányításával, és rendkívüli áldozatok árán készültek fel a teljes egészében zenés-táncos előadásra.
Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója, a Macskák rendezője szerint a jubileum kiváló alkalom arra, hogy megemlékezzünk a zseniális koreográfusról, akinek a Macskák létrehozásában oroszlánrésze volt. Seregi László grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán. Igazi reneszánsz ember volt, aki zseniálisan ötvözte a képzőművészet, a zene, a mozgás és a színjátszás elemeit előadásaiban. A világ számos helyén mutatták be egész estés balettjeit, valós nemzetközi sikert aratott majd’ minden előadásával. Az egyik legkedvesebb alkotása mégis a Macskák maradt, amelynek próbáin haláláig részt vett, újabb és újabb színészek és táncművészek tanulhatták meg tőle a ma is nagyon modern koreográfiájának lépéseit.
Szirtes Tamás úgy fogalmazott: „Amikor Seregi László, és vele együtt a csodálatos balerinák megérkeztek az Operaházból, hirtelen felbolydult és megváltozott a színház. Laci a neves prózai színészeket is rávette arra, hogy olyasmit csináljanak ami fizikailag fáj, és ráadásul mindezt örömmel tegyék. 6 hónapig próbáltuk a Macskákat, ami sokkal több volt, mint egy klasszikus próbaidőszak; Seregi Laci alapozót, tréninget tartott, és olyan lelkesen vetette bele magát, hogy hihetetlen volt. Soha egyetlen darabbal nem dolgoztunk ennyit, és soha nem ért bennünket ennyi megpróbáltatás és katarzis. Az biztos, hogy a Macskák 1983-ban Budapesten a nézők számára egy jobb és szabadabb világ üzenetét hozta el.”
Azt is hozzáfűzte: „Van egy régi római idézet: a könyveknek megvan a saját sorsuk. Vagyis a könyvek sorsa részben az olvasóktól függ. Szerintem ez igaz a színdarabokra is, egy előadás sorsa is a nézőkön múlik. A Macskák pedig maximálisan elnyerte a nézők szeretetét. De az említett idézetet úgy is értelmezhetjük, hogy sorsszerű milyen életpályát fut be időben, térben és sikerben egy színdarab. Webber musicalje ebből a szempontból is különleges, van benne valami önmagán túlmutató érték. Ez különösen igaz a magyar Macskákra.”
És, hogy mi a Macskák rendkívüli sikerének titka? Seregi László, a Mester egy interjúban azt mondta:
„Nem volt mindegy, hogy kinek a kezébe kerül Budapesten ez a nagysikerű darab. Ez a Szirtes Tamás és a Seregi László kezébe került, és a magyar színészek, művészek és táncosok kezébe, tehát ha nem kettőnké ez a darab, akkor ez már régen elporladt volna…”