Saját megfigyelés, hogy a svéd bútoráruház labirintusában bóklászó vevők 50%-a várandós nő/boldog(nak tűnő) kispapa páros. S mivel a teret ravaszul úgy alakították ki, hogy mindenképpen át kell haladnunk a gyerekszoba részlegen, nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a plüsspandák közt elmélyülten válogató állapotos nők elbűvölő hadát. Természetes tehát, hogy Férfi főhősünk pont az Ikeában kérdezi meg szerelmétől, mi lenne, ha nekik is lenne gyerekük. In medias res csöppenünk az életükbe, nagy kék szatyorral a vállukon állnak (legalábbis így képzelem), mikor Női főhősünk kissé emelt hangon visszakérdezve kimondja az előadás első mondatát: „Gyereket?!” És kezdetét veszi a 80 perces, időben és térben ugráló színmű (miközben a díszlet csupán egy pad) arról, hogy a Föld jelen állapotában felelőtlenség-e kisbabát a világra hozni, szaporítva ezzel az emberiséget, vagy nem az. (X)

Duncan Macmillan, kortárs angol drámaíró 2011-ben írta meg a Lungs (Tüdők) című egyfelvonásost, mellyel 32 évesen berobbant a színházi világba Washingtontól Dél-Afrikáig, Londontól Budapestig. Tóth Krisztina a Lélegezz címet adta neki. Virtuóz fordításában a saját mondatainkat hallhatjuk: a párkapcsolati boldogságot pont ilyen nevetések, beszélgetések, veszekedések tagolják. 

A Féri és a Nő, gyerekvállalás kapcsán felmerülő vitái ismerősek lesznek annak, akinek van gyereke. Annak is, akinek nincs. A szorongó Nő, és a bevállalós Férfi története azonban nem csak a környezettudatosságról szól. A Lélegezz az őszinte szerelemről is mesél, két emberről, akik mindig vállalják magukat. A budapesti Katona József Színház Forgács Péter rendezte előadását 7 éves széria után az Orlai Produkció karolta fel koprodukciós partnerként, így tavaly nyár óta nagy sikerrel játssza szerte az országban és külföldön Pálos Hanna és Vizi Dávid.

Szentendrén február 11-én, vasárnap délután 3-kor láthatjuk, a Teátrum első téli évadában. Mindenkinek ajánljuk. Mert azokat a hosszú, szeretetteli pillantásokat látni kell, ahogy a Vizi Dávid játszotta Férfi nézi a Pálos Hanna alakította Nőt. 

Izgalmas lehetett a pesti belvárosból kijönni ezzel a darabbal, ami minden, csak nem konzervatív. Már sok kisebb-nagyobb városba vittétek. Hogy fogadja a közönség? 

Vizi Dávid: Nekem az a tapasztalatom, hogy mindenhol, mindenki tud kapcsolódni az előadáshoz. Amikor Nagy Ervin után átvettem a Férfi szerepét, először Veszprémben utaztunk vendégjátékra. Volt utána egy beszélgetés, mely során szívesen mondták el a nézők a gondolataikat a gyerekvállalásról. Elemezték, hogy a tudatosság mennyire helyénvaló a színpadi helyzetekben, és megkérdezték a mi véleményünket róla. 

Pálos Hanna: Egészen más volt játszani a Katona Sufnijának törzsközönség előtt, és teljesen más a különböző helyszíneken. Jó látni, hogy az emberek éhesek kultúrára ott is, ahova ritkán jut el színház.  

Veszik a poénokat? Nevetnek? Mert lehet rajta nevetni is.

Pálos Hanna: Nem így fogalmaznék, hogy veszik a poénokat, mert akkor is veszik, ha csendben vannak. Inkább az az élményem, amit Dávid is mondott: hogy mindenki tud hozzá kapcsolódni. És ezt nagyon jó átélni.

Amikor megjelent a Lélegezz még mondhattuk, hogy tőlünk távoli rétegprobléma, értelmiségi nyavalygás azon gyötrődni, érdemes-e (szabad-e) jelen világunkban gyereket vállalni. Eltelt 12 év, és az Y generációnak mindennapos lett a gyorsulva sűrűsödő fenyegetés. A klímaváltozásnak és többi krízisnek pusztító szorongás a következménye. Huszonévesek mondták nekem: minek legyen majd gyerekünk, ha még a mi életünkben vége lesz a Földnek.  

Pálos Hanna: 2017-ben, amikor bemutattuk még nem volt ismert Greta Thunberg, de nyugaton, a középosztálybeli párok már ilyesmiken gondolkodtak. Aztán Magyarországra is elért, hogy muszáj környezettudatosabban élni, tervezni az életünket. A 2020-as években már úgy élünk, hogy legyünk tudatosak, ami befolyásolja a gyerekvállalást. Valamint már az is megjelent, hogy valaki csak ezért nem vállal gyereket. 

Vizi Dávid: Mégis, amikor terhességi tesztet csinálnak a darabban, elhangzik a Nő szájából, hogy most az egyszer nem lehetne megfeledkezünk a Föld bolygóról…

Tetszik, hogy ez a két tépelődő ember őszinte kapcsolatban él. És mindig vállalják a döntéseiket. Ez egy nagy szerelem.

Pálos Hanna: Igen, erős támaszaik egymásnak. 

Bár rengeteget vitatkoznak…

Pálos Hanna: A Nő szorongó alkat, szeretne mindenre felkészülni, minden lépést megtervezni, reálisan gondolkodni. Kiegészíti őt a sokkal ösztönösebb Férfi, aki azt mondja, hogy nem lenne jobb kevesebbet vívódni? Volt már aki azt a visszajelzést adta, hogy eleinte idegesítette a Nő, aztán megszerette. Én szeretem mindkettőjüket. 

Vizi Dávid: A Nőnek van egy aktivista-feminista énje a hosszú monológjával, de szerintem pont az a szép benne, hogy tudatosan készül az életre. A Férfi zenél, lazábban kezeli a dolgokat, s amikor felveti, hogy gyereket szeretne, elindul a kommunikáció közöttük. Ami hol komikus, hol keserédes, de valódi párbeszéd. És nincs benne, hogy ne vállaljunk gyereket. De az sincs benne, hogy mindenképpen vállaljunk.

Kérdéseket kapunk és nem válaszokat. 

Pálos Hanna: Olyan hálószobatitkokról szól, amiket nem szoktunk hallani. A múltkori közönségtalálkozó után jött szóba, hogy 1-2 generációval ezelőtt fel sem merült, hogy egy nő az anyaságon kívül másban is kiteljesedhet. Hogy tanulni akar még, vagy dolgozni… Arról is szól a darab, hogy most már egy nő mondhat erre nemet.Saját tapasztalatom, hogy az embernek rengeteg ideje van görcsölni a dolgokon a gyerek előtt. Aztán megszületik a kisbabája, és onnantól kezdve teljesen más időszámítás indul el.

Ki nézze meg az előadást? Akinek van gyereke? Akinek még nincs? Aki szeretne? Vagy aki nem? 

Pálos Hanna: Minden korosztálynak ajánlom. Annak is, aki még nem szülő, és annak is, aki már az. És azoknak is, akik nem akarnak szülővé válni. 

Ugyan a Lélegezz karrierje a Katona József Színházban befejeződött, de azonnal újraindult, hiszen járjátok vele az országot, világot.

Vizi Dávid: 112 előadás ment a Katona Sufnijában amikor elbúcsúztunk tőle. De rögtön megkerestük Orlai Tibort, mert tovább akartuk vinni, hogy ne csak a fővárosi nézők lássák. Jó, hogy az Orlai Produkció beleállt, mert így számtalan helyen voltunk már vele. A történet még nézőket kíván, és nagy kedvvel játsszuk. 

Dávid, beszéljünk még a két új Katonás bemutatódról, a Pekingi őszről és a Keddről.
Ha valaki nem ismeri Boris Vian világát miért nézze meg a Pekingi őszt? 

Vizi Dávid: Mert érzelmes és humoros előadást alkottunk. Egy jófajta szentimentális történetet, ami nem csak szórakozást, de érzelmi löketet is ad. 

És a Kedd miért érdekes?

Vizi Dávid: Mert nagyon jó lett. Kocsis Gergő színészkollégánk megírt egy színművet és meg is rendezte, ami egyedülálló teljesítmény. És hogy egy ilyen bemutatónak a színház teret adott, az is ritka a szakmánkban. 

Duncan Macmillan: Lélegezz (A Katona József Színház és az Orlai Produkció előadása.)

február 11. 15h Szentendre Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Jegyek: szentendreiteatrum.jegy.hu 

Az előadás szókimondó szövegeket is tartalmaz.

Szerző: Welbach Lola 

(X)