A Hungary L!ve Művészeti Alapítványt Boros Anna, Levko Esztella, Lovas Rozi és Boncz Ádám fiatal színművészek alapították.
A szervezet létrehozásával, széleskörű nemzetközi tapasztalataik egyesítésével céljuk egy olyan művészeti platform létrehozása, amely hozzájárulhat a magyar kortárs művészet nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolásához.
A csapat tagjai: Kovács Brigitta produkciós manager, Lukácsi Erika, Kozma Zsófia Rebeka és Olah Zsuzsa.
Mi hívta életre a Hungary L!ve Fesztivált 2018-ban?
Anna: 2009 nyarán, másodikos színészhallgató koromban, egy fiatalok tanulását támogató mecénás barátom jóvoltából lehetőséget kaptam, hogy másfél hónapig nyelvet tanulhassak New Yorkban. A mai napig rejtély számomra, hogy miért pont én kaptam ezt a lehetőséget. Az út olyan nagyon nagy hatással volt rám, szerettem volna az akkori Mohácsi-Znamenák színész osztályomnak is megadni azt a lehetőséget, amit én kaptam. 2011-ben vendégjátékot szerveztem Cseh Tamás emlékkoncertünknek a New York-i Magyar Házba, és a washingtoni nagykövetségen. Majd a k2 Színházhoz szerződtem színészként, ahol Erdélyi Adriennel a csapat produkciós vezetőjével tanulmányutat szerveztünk New Yorkba, ahol Závada Péter vezetésével 56-os magyarokkal készítettünk interjúkat. Az interjúk alapján született a Holdkő című dráma, amelyet a Szkéné Színházban mutattunk be. Elhatároztuk, hogy az előadást visszavisszük New Yorkba, és az emlékezés témakörben egy saját fesztivált is szervezünk 2017 nyarán. Végül a szervezés 2 évig tartott, és az Örkény Színház Emlékezés a régi szép időkre című előadásának New York-i, és washingtoni vendégjátékával készítettük elő a terepet 2017-ben, majd rá egy évre megvalósult a fesztivál. A szervezés során sodródtunk újra össze Levko Esztellával, akit még Nagy Viktor Összpróba táborából ismerek 14 éves korom óta.
Esztella: 2017-ben keresett meg Anna azzal a gondolattal, hogy szervezzünk egy magyar színházi fesztivált New Yorkban. Maga az ötlet, és annak a lehetősége, hogy a magyar színház nyithasson a nemzetközi szcéna felé nagyon megfogott. Ösztönösen éreztem, hogy ez egy olyan projekt, amelyhez tudok és szeretnék is csatlakozni. 8 évet éltem külföldön, játszottam többek között Angliában, Olaszországban, Lengyelországban és Japánban is. Ezek a külföldön töltött évek és az ott szerzett tapasztalatok tanítottak arra, hogy mekkora érték rejlik a különböző kultúrák találkozása általi tapasztalatcserében, és hogy a színház mennyire alkalmas lehet egy közös kommunikációs platform megteremtésére. A Hungary L!ve Festival programjait egy konkrét koncepció mentén építettük fel: a 2018-as fesztivál az emlékezésről, a közös (magyar-amerikai) történelmi múlt feldolgozásáról szólt. Így kerültek be a programba az Örkény Színház A dohány utcai seriff, Alföldi Róbert és a Szakértők zenekar közös produkciójaként Konrád György Kutató kezek és a k2 Színház Holdkő című előadásai.
Milyen események kapcsolódnak a fesztivált szervező Hungary L!ve Művészeti Alapítványhoz, és ti milyen részt vállaltok a kezdeményezés további sorsának alakításában?
Esztella: Az elmúlt években az alapítvány szervezésében több nemzetközi együttműködés jött létre itthon és külföldön. Elindult a L!ve Beszélgetések című eseménysorozatunk, amely a világ különböző országaiban élő színházi alkotókat, oktatókat és művész-menedzsereket szólít meg kerekasztal-beszélgetések formájában. A Beszélgetések mellett nekem szívügyem volt az iráni Ebrahim Poshtkoohi Isteni színjátékcímű előadásának magyarországi bemutatása, a Szakértők, az amerikai Tiptons, valamint az osztrák Saxofour zenekarok koncertje Budapesten a Trip hajón. Emellett szerveztünk Kiss Tibi, Vastag Gábor Aranyakkord formációjával koncertturnét Amerikába, a Szakértők zenekarral pedig Izraelbe. Az idei izraeli volt az egyik utolsó külföldi utunk. Utána a COVID miatt teljesen át kellett terveznünk a tevékenységünket. Egyik ─ ma már megvalósított ─ ötletünk a fiatal művészek támogatására létrejött Hungary L!ve PopUp Shop lett.
Anna: 2019 tavaszán alapítványunk támogatóként, Boncz Ádám fellépőként, én magam pedig az első sor közepén drukkerként vettünk részt Nikolett Pankovits Sextet & The River Voicese koncertjén a New York-i Carnegie Hall-ban.
A Facebookon létrehoztatok egy oldalt Hungary L!ve PopUp néven, ahol lehetőség van ismert és pályakezdő kortárs magyar művészek alkotásait közvetlenül a művésztől online megvásárolni. Miért merült fel a PopUp Shop ötlete?
Anna: Alapítványunk legfőbb célja, hogy külföldön népszerűsítse a magyar kultúrát, most azonban a megváltozott körülmények felülírták a terveinket, így a fókusz átkerült Magyarországra – a hazai térbe. Többek között azoknak az előadóművész barátoknak szeretnénk egzisztenciálisan segíteni, akik más művészeti ágakban is kiválóan alkotnak. Létrehoztuk a Hungary L!ve PopUp Shop Facebook-oldalt, ahol a művészt és a potenciális vásárlót kötjük közvetlenül össze. Kaptunk egy szuper helyet a mecénás barátomtól, Lammel Gábortól (11. Kerület Kende utca 3 szám), ahol óvatosan, maszkkal mindenkit szeretettel várok.
Mit szóltak az általatok megkeresett művészek a lehetőséghez?
Anna: Mindenkinek tetszett az ötlet, barátok barátjainak ajánlásával pedig rövid időn belül összegyűlt az induláshoz elegendő felkínálható alkotás, különböző kategóriákban.
Jenleg azon dolgozunk, hogy minél sikeresebb legyen az értékesítés, miközben folyamatosan fogadjuk az új felajánlásokat, bővítjük a kínálatot. A helyszínen többek között Marozsán Erika textilrajzai, Szvetnyik Kata, Pénzes Stefánia, Ódor Kristóf festményei, Lénárdt Laura újrahasznosított anyagokból készült márkája a Hiraeth, az Addictator, PINKPONILO, Tihanyi Anna fotói, Sz. Eszteró Anett, E. Zsemberi-Szíjgyártó Miklós plakátjai, valamint Tóth Lili Rebeka, Fisher Balázs, Mohácsi András festményei is megtalálhatóak.
Mi jelenthet most a művészeknek a támogatást?
Anna: Ami engem a legjobban motivál, hogy a környezetemet ösztönözni tudom, teret biztosítani nekik arra, hogy ezt az időszakot értelmesen, alkotó módon használjuk ki, keresgéljünk új utakat, szülessen sok kreatív alkotás, kerüljön sor új találkozásokra, bátor ötletek cseréjére, megvitatására.
Hogy látjátok most a környezetedben élő művészek helyzetét?
Esztella: A L!ve Beszélgetéseink során több magyar és külföldi művészt sikerült elérnünk és virtuálisan egy asztalhoz leültetni beszélgetni. Most egy olyan jelenséggel, és ezáltal olyan újfajta kihívásokkal nézünk szembe, ami túlmutat az országunk határain. Szerintem nagyon fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló helyzetekben fenntartsuk a szakmai dialógust, hogy lehetőséget teremtsünk a problémák, dilemmák, adott helyzetek megvitatására, és a különböző nézőpontok és vélemények megismerésére. Hiszek abban, hogy összefogással, folyamatos információcserével és azzal, hogy kommunikálunk és a problémákra közösen keresünk megoldást, segíthetjük egymást a szakmán belül. Remélem, hogy a PopUp Shop és a L!ve Beszélgetések is valamilyen szinten hozzá tudnak járulni a művészek támogatásához, akár anyagilag, akár szakmailag.
Hogyan viselitek ezt a koronavírus sújtotta időszakot?
Esztella: Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert az első hullám alatt, amikor már hivatalosan lehetett, elkezdtem ismét forgatni a TV2-nél, a Jóban Rosszban sorozatban. Ez rengeteg lelkierőt adott. A második hullám “túlélése” sokkal nehezebb. Persze most is van teendő bőven. Több projektnek folynak az online előkészületei. Az egyik a klímaváltozás problémájával foglalkozik, próbálunk egy József Attila verseit feldolgozó interaktív előadást, valamint egy kortárs amerikai író Everybody című előadásának ősbemutatójának is elindultak a próbái. A L!ve Beszélgetések is átkerültek az online térbe, valamint a New York-i fesztivállal kapcsolatos teendők sem elhanyagolhatóak.
Mennyire hiányzik a játék? És mit jelent most számotokra az alkotás?
Anna: Nagyon hiányzik, márciusban voltam utoljára színpadon, és nem tudom, hogy mikor leszek újra. Sokszor álmodom azt, hogy előadásom van. Egyik visszatérő álmom, hogy hosszú idő után először lépek színpadra a Radnóti Színház Egy piaci nap című előadásában (amit legutoljára játszottam) és semmi nem jut az eszembe.
Karafiáth Orsi regényei alapján a függőség témában Mohácsi Jánossal és Orsival az első saját produkciónkat készítjük elő.
Esztella: Hiányzik a színház, persze. A barátaim, kollégáim jelentős része külföldön van, így most, ami a mindennapjaimban jelentőséggel bír, az a közösségek fenntartása, ami a körülmények miatt főleg az online térbe szorult.
Volt-e olyan dolog az életedben, amit át kellett értékelnetek az utóbbi hónapokban vagy ami a felismerés erejével ért fel?
Anna: Mindenekelőtt az, hogy barátság, az emberi kapcsolatok fontossága erősebb, mint valaha. Régen elfelejtett vagy avittnak tűnt fogalmak, mint a szolidaritás, új értelmet nyertek.
A Hungary L!ve PopUp itt érhető el: