Noha Mohácsi János színházrendező nem él külföldön, a nemzetközi vérkeringésben is jelentős szereplő, Marosvásárhelyen visszatérő vendégként rendezi a Tompa Miklós Társulatot. Itthon korábban hosszú ideig dolgozott a Csiky Gergely Színházban és a Kaposvári Egyetemen, miután kiszorították, az Alföldi-féle Nemzetihez kötődött, ám 2013-ban Vidnyánszkyval az az időszak is véget ért. Jelenlegi helyzetéről kérdezte a Népszava.

„(…) Apám azt kérdezte úgy 2010-ben, hogy most mi lesz, amire én azt mondtam, hogy amikor esik az eső, az ember nem nyekereg kinn a záporban, hogy milyen igazságtalanság ez a csapadék, hanem beáll az eresz alá” – nyilatkozta Mohácsi János.

Amikor a hazai színházi életről esik szó, Mohácsi úgy érzi, „gúzsba kötött lábbal rugdalják a sündisznót”: „Nyilván szorul a hurok, például Alföldi ugye két helyen rendezhet az országban, most, hogy az Átrium is lerántja a rolót, pedig tetszik, nem tetszik, egyedül nagyobb közönsége van, mint a Nemzetinek. És tudok olyan kiváló színészről, akitől politikai véleménynyilvánítás miatt vált meg az igazgatója. Pintér Bélának kalapoznia kell, hogy megtarthassa az évadot” – teszi hozzá a rendező.

Saját bevallása szerint, amikor Marosvásárhelyen rendez, és onnan szemléli a hazai helyzetet, még élesebben látja azt:

„Hát kérem, bizony Erdélyben – és nem csak Marosvásárhelyen – a honi színházi állapotok leginkább kis, lesajnáló mosolyt csalnak az arcokra. Az otthoni tavalyi nagy téli színházbejárásokat például nem értette senki” – mondja Mohácsi.

„De nem érzem magam jogosultnak a román színházi helyzetről nyilatkozni, hiszen én igen kis szeletet ehettem a nagy puliszkából – de az ehető, sőt, finom. És a színházi társulatok mindenhol egyformák a szó jó értelmében, én a marosvásárhelyi társulattal éppúgy egy színházban dolgozom, mint a csíkszeredai csapattal. És igen, mindegyiktől lehet és kell tanulni. Ahogy Scorsese mondja a 2019-es Az ír (Irish­man) című mozijáról szóló félórás beszélgetésben: ezt a szakmát minden egyes filmnél újra kell tanulni. Ez a színházra illékonyságánál fogva talán még inkább igaz” – nyilatkozta Mohácsi János.

A Népszava teljes cikkét, amelyben más alkotók is megszólalnak, itt érhetik el.