„A pályámon ezek a napok jelentik az igazi csodát” – Molnár Gusztáv a Szkénéről

Mikor elérte a járvány az országot, már szinte teljesen kész volt a Szkéné májusi műsora. Arra gondoltak, ezt egy különleges sorozat formájában osztják meg a nézőkkel: minden előadásnál egy előtérben vagy háttérben lévő alkotó mesélte el, hogy telne a napja, ha aznap előadása lenne. A sorozat záró részében Molnár Gusztáv szólalt meg.

Mit tennék, ha ma este a Szeretett Vezérünk c. előadás lenne…

A kezembe akadt két éve egy regény Daniel Bănulescutól, Csókolom a segged, Szeretett Vezérünk! címmel, ami nagyon megragadott. Ebből a regényből született egy előadás. Minden reggel, amikor felkelek, pontosan tudom, hogy aznap éppen mit fogok játszani. Szabadúszóként sok helyen megfordulok. Dolgoztam már úgy, hogy majd kétszáz ember ügyködött a produkción. A Terminálos (Terminál Workhouse független alkotócsapat) előadásoknál azonban nem csak a színész szerepét töltöm be. Amikor viszont Szeretett Vezérünk van, a napom csak erről szól. Délután egy kis furgonnal díszletet szállítunk. Aztán építünk. Egy csodás csapattal közösen készülünk az estére. Nekem a pályámon ezek a napok jelentik az igazi csodát. Ezért a kedvenc helyem a Szkéné. Itt érzem azt a leginkább, hogy miért is vagyok színész.

A beépítés után végiggyalogolunk az előadáson. Szerencsére, általában a rendező, Valcz Péter társaságában. Ettől is szép ez az egész. Minden előadás más: a nézőktől kapott tapasztalatok alapján tovább alakítjuk az anyagot előadásról előadásra.

A betegségem miatt elmaradt előadást nagyon vártam. Izgalmas volt, hogy a rendezőnek kellett beugrania helyettem. Ezután egy izgalmas beszélgetésünk volt. Először beszélgettem úgy valakivel, hogy a saját bőrén tapasztalta a tőlem kért instrukciók megvalósításának nehézségeit. Ezt a beszélgetést követte volna a májusi előadás.

Babonás vagyok. Minden előadásomat megelőző egy órában ugyanazt szoktam csinálni. 7 óra 5 perckor kíváncsian néztem volna – miután megittam a szokásos kávémat –, hogy kik lesznek este a nézők. A beengedésnél ugyanis már a díszletben vagyok. Nagyon kíváncsi lettem volna arra, hogy a Petivel megbeszélt dolgokat hogyan tudom megvalósítani. Nagyon jókat mondott. Várom a következő előadást.

Bizonyítani akarok. Szerintem fogok is. Lehet, hogy érdemes minket megnézni. Addig pedig maradjunk otthon. Talán most ez fontosabb…

Molnár Gusztáv

Május 31.