Egyetlen előadás erejéig szeptember 11-én, 19 órától. A Carmina Burana című összművészeti műben több mint kétszáz művész lép fel: komolyzenei, mozgásszínházi és cirkuszművészeti elemek összefésülve egy felejthetetlen esten. Az igéző előadásról Szűcs Gábor Jászai Mari-díjas színművésszel, rendezővel beszélgetett Szekáry Zsuzsanna.

Carl Orff világhírű szcenikus kantátáját az 1937-es ősbemutatója óta sokan, sokféleképpen előadták. Mitől lesz különleges a Fővárosi Nagycirkuszban előadott Carmina Burana?

Carl Orff Carmina Burana című műve eredetileg egy szcenírozott oratórikus mű, mégis a szcenírozás (színpadra állítás) nagyon sok esetben elmaradt, de mivel ez egy fantasztikus mű, az elmúlt évtizedekben szcenírozás nélkül is hatalmas sikerrel játszották a világ koncerttermeiben. A mi előadásunkban viszont egy fantasztikus, a koronavírus-helyzet ihlette koreográfiával állítjuk színpadra a művet a Madách Művészeti Iskola kiváló növendékeivel és Kováts Gergely Csanád koreográfiájával. A szombaton bemutatásra kerülő előadás azért is lesz különleges, mert szerves részét képezi a cirkuszművészet. Ezért a Fővárosi Nagycirkuszban otthonra lel a mű, hiszen nyolc különböző artistaszám szerepel benne. A közönség láthat tűzzsonglőröket, levegőszámokat, hajlékony kaucsuk számot, lendületes görkorcsolya számot, cyr-kerékszámot és romantikus emelőszámot. Pazar háttérvetítések is láthatók majd, amelyek amellett, hogy vizuális értelmezési tartományt adnak a műhöz, szintén reflektálnak a pandémiás helyzetre.

Miért érezte úgy, hogy az ön által rendezett Carmina Burananak reflektálnia kell a pandémiás-helyzetre?

Úgy gondolom, hogy az emberiség a történelme során sok nehézségen ment keresztül háborúk, konfliktusok és járványok tekintetében. Ugyanakkor visszatérő elem, hogy a fájdalmas áldozatokon túl rengeteg tapasztalat és többlet tudás halmozódik fel. Ezek megerősítik azokat a pozitív tartományait is az emberi létezésnek, amitől jó embernek lenni, jó élni és jó ezen a világon lenni. A Carmina Burana előadásunkban ezekről a nehézségekről és katartikus feloldásukról van szó.

Úgy tudom, hogy egyszerre soha nem tartózkodott annyi előadó a Fővárosi Nagycirkusz manézsában, mint a Carmina Burana alatt. Mekkora kihívással jár a mű bemutatása Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában?

Lesz olyan jelenet, amelyben több mint 200 művész lesz a színpadon. Ezért komoly logisztikai kihívás volt, hogy a Kodály Filharmonikusok Debrecent, a 60-80 tagú Kodály Kórus Debrecent, a 40 tagú Lautitia Gyermekkart, a harminc táncost és az artistaművészeket el tudjuk helyezni és méltó módon meg tudjuk valósítani a művet a Fővárosi Nagycirkuszban. Ennek érdekében szorosan összedolgoztunk a Fővárosi Nagycirkusz szakembereivel, némileg át is alakítottuk a manézst és a nézőteret. Úgy gondolom, hogy ez az inspiráló közeg csak erősíti a produkciót.

Mik a tapasztalatai, a cirkuszművészet könnyen összefésülhető más művészeti produkciókkal?

Abszolút, hiszen egy csodálatos és sokrétű művészeti ágról beszélünk, amely szinte minden koncepcióba beilleszthető. A Carmina Burana alatt is látni fogják a nézők, hogy kifejezetten a cirkusz is szerepel nemcsak a vizuális vetítésekben, de az asszociációban és koncepcióban is, amelyeken belül artista számokat mutatunk be. Ezért a tervezés első pillanataitól számoltunk az artistaművészekkel. Nagyszerű volt a közös munka a tehetséges artistákkal, akikkel könnyen ment a koreográfia, a zenemű és az artistaszámok összefésülése.

Milyen korosztály számára ajánlott a mű megtekintése?

Van néhány olyan alapmű az életünkben, amit korosztálytól függetlenül, mindenkinek látnia kell. Én a Carmina Buranat is közéjük sorolom, hiszen „áldott állapotban” született 1937-ben, és azóta is olyan elképesztő sikere van, hogy mindenütt nyitott szívekre talál. Az általunk bemutatott mű egy igazi összművészeti kuriózum, amelyben összeolvad a zene-és a táncművészet a cirkuszművészettel és a vizuális technikai megoldásokkal. Bízom benne, hogy katarktikus élményt szerzünk a közönségnek.

Szerző: Szekáry Zsuzsanna

Fotó: Urbán Ádám

Köszönet a Fővárosi Nagycirkusznak!