Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1964. július 11-én kezdte meg működését a Gyulai Várszínház, az ország első várszínházaként, Victor Hugo: Hernani című darabjának bemutatásával. Hat évtizedes története a magyar színháztörténet örökre emlékezetes, kitörölhetetlen fejezete, folytonosan megújuló jelene, a mai magyar színházi világ egyik orientációs pontja.

A Gyulai Várszínház közleménye:

Gyulán 2024. június 28-tól augusztus 17-ig olyan összművészeti programsorozatot kínálunk idén is, amely a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít minőségi nyári művészeti élményeket. A műfaji paletta rendkívüli sokszínűsége is ezt a célt szolgálja: a látványos történelmi dráma, a kortárs prózai színház különféle műfajai mellett az operett, a musical, a kortárs táncjáték, a jazz-blues, a népzene, a világzene legjobb előadásaival, családi és gyerekelőadásokkal, számos kiváló hazai és határon túli magyar színház népszerű színművészeivel, igazi sztárparádéval várjuk a látogatókat. 

Az idén is színes programkavalkádból, a több mint 40 produkcióból kiemelkedik a 4 új saját bemutató (köztük 3 ősbemutató) az Ártatlanok, a Pénelopeia, az Erkel és a felkelés, a Bohóc kerestetik, a 3 színházi fesztivál: Erdélyi Hét, Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja, Örkény István Napok, és a zenei fesztiváljaink: a Halmos Béla Népzenei és Világzenei fesztivál és a XV. Vár Blues Fesztivál – Jimi Hendrix Fesztivál. A Körös-völgyi Sokadalommal, illetve a tavalyi Színházi Olimpia keretében Gyulán fantasztikus sikerrel szerepelt Barcelona Flamenco Ballet Carmen produkciójával induló és a Nemzeti Színház István király előadásával záruló évad ugyanakkor még számtalan színházi ínyencséget kínál az Örkény Színház Isten című előadásától, a szolnoki Fösvényen vagy a debreceni Úrhatnám polgáron át a sepsiszentgyörgyi Iráni konferenciáig.

Saját bemutatóik

Az Ártatlanok (Levelek a Knercsalád életéből 1938-1946) című felolvasó-színházi bemutatónk egy teljes mértékben saját fejlesztésű előadás, amelynek szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogattuk. A könyv és az előadás a nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe, egy több szálon futó, drámai csomópontokkal tarkított magyar zsidó családtörténetbe nyújt bepillantást a II. világháború időszakában. Az előadás szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, a gyulai Erdész Ádám történész-levéltáros, a Békésen élő Szil Ágnes író és dramaturgként Elek Tibor. Rendezőnek Hegedűs D. Gézát kértük fel és mellette a Vígszínház kiváló művészei (Hirtling István, Hegyi Barbara, Waskovics Andrea és ifj. Vidnyászky Attila) keltik, illetve keltették életre a Kner család tagjait. Ugyanis április 18-án a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából már meg is tartottuk a bemutatót a Kamaratermünkben, óriási sikerrel. Természetes, hogy a nyári évadban (július 3-án) is visszahozzuk az előadást (némileg módosult szereposztásban), és remélhetőleg sokfelé elvisszük még. Gyomán szintén július 3-án, Budapesten, a MOMKult-ban 6-án lesz látható.

A Pénelopeia című ősbemutatót a Maladype Színházzal koprodukcióban hozzuk létre (július 22-én). Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. Balázs Zoltán rendezése Odüsszeuszsokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A Magyarországon először színpadra álmodott történetfőszereplője: VargaGabriella. Unokanővérét,Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre. A többszólamú produkcióban a kivételes énektudással és zenei képzettséggel rendelkező színművészek hárfán, basszusgitáron és különböző ütőhangszereken is kifejezésre juttatják a különleges kapcsolati impulzusokban megnyilvánuló érzelmeket.

A Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című művének ősbemutatója (július 24-én) a Csokonai Nemzeti Színházzal koprodukcióban létrejövő előadásunk lesz, Zakariás Zalán rendezésében. Erkel Ferenc emblematikus alakja Gyula város történetének, a szerzőpáros pedig olyan kortárs alkotópár, akik Gyulán néhány éve már bizonyítottak a Hamlear című, másutt is sikerrel játszott darabjukkal és az Irodalmi Humorfesztiválokon történt parádés szerepléseikkel. 

A felkérésünkre írt új darabjuk műfaji meghatározása (dalos bohóság két részben) is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. Jóllehet az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette visszavonult Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok. 

A szerzők az Erkel-életmű némileg mellőzött műfajához: a vígoperához fordultak mintáért. A cselekmény felépítésében két, kevésbé mellőzött Erkel-opera, a Sarolta és a Névtelen hősök (utóbbi a forradalom idején játszódik) fordulatai sejlenek fel, kiegészülve olyan, Erkel is vezényelte vígoperákra tett utalásokkal, mint A sevillai borbély. A grófné foglyul ejtésének a Szarvas kocsmából elindult és gyorsan meghiúsult terve szintén történelmi tény. Az Erkel-rajongók ugyanakkor az életrajz fontos elemeit (pl. a sakk iránti lelkesedést) is felfedezhetik a műben – az alkotók célja, hogy a folyamatában játékos, kimenetelében elgondolkodtató darab fikciója minél több, az Erkel-életrajzhoz és -életműhöz köthető, valóságos elemből álljon össze egységes történetté. A mű zenei részei ezért is valók Erkel operáiból (de nemcsak a cselekmény mintáit adó, hanem főleg a népszerű darabokból), a konkrét helyzetekhez illő, új szövegekkel.

A Bohóc kerestetik című az Ártatlanokhoz hasonlóan teljes mértékig saját fejlesztésű bemutatónk (augusztus 1-jén) a világhírű román-francia író, Matei Visniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében. Az állásinterjúra érkező három kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolot, Filippot és Peppinot három idős erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”. Az 1960-as évek úgynevezett abszurd színházában gyökerező Bohóc kerestetikegy olyan hibrid drámai műfajhoz tartozik, amelyben a tragikus, komikus, abszurd és groteszk kategóriák esztétikailag termékeny szintézisben keverednek. A három erdélyi színész és a rendező együtt már bizonyították tehetségüket Gyulán, a két évvel ezelőtt szintén velük létrehozott Csehov-Kiss Csaba: De mi lett a nővel? című előadásunk azóta is nagy sikerrel járja a Kárpát-medencét. Abban bízunk, hogy ismét egy olyan előadást tudunk létrehozni, amelyet sokfelé meghívnak majd.

Erdélyi Hét

Idén immár hetedik alkalommal szervezzük meg július 29. és augusztus 4. között az Erdélyi Hét című színházi fesztiválunkat, melynek keretében minden nap más-más színház előadását nézhetik meg a nézők. Az elmúlt években ez a fesztiválunk is nagy sikert aratott mind a közönség körében, mind szakmai körökben. Az erdélyi magyar színjátszás rendkívül gazdag és rendkívül sokszínű, s mi igyekszünk ezt meg is mutatni a színházak legjobb előadásait felvonultató, egyhetes programsorozattal. 

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Ken Kesey világhírű Száll a kakukk fészkére című regényének színpadi adaptációját hozza Gyulára. A nagyváradi Szigligeti Színház két előadással is szerepel a fesztiválon, előbb A padlás című musicalt, majd a Csárdáskirálynő című operettet adják elő a Tószínpadon. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a Madarakcímű előadásával, a marosvásárhelyi Spektrum Színház a Boszorkány című Móricz Zsigmond adaptációval érkezik Gyulára. Viripajev kultikus darabját, a nagyon aktuális kérdéseket színpadra állító Iráni konferenciát Bocsárdi László rendezésében, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában láthatjuk. A fesztivál során lesz egyik saját bemutatónk is, az említett Bohóc kerestetik.

Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja

Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a nagy múltú, nemzetközi Shakespeare Fesztivál méltó folytatásának feltételei ma már nincsenek meg Gyulán. Tavaly először rendeztük meg a helyére lépőVilágirodalmi Klasszikusok Fesztiválját, s a próbaév jól sikerült, bár csak négynapos fesztivált rendeztünk. Idén már hat nap alatt (aug. 6-11.) hét előadást tervezünk bemutatni. A Színház és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatóinak Shakespeare: Troilus és Cressida című előadásával indítjuk a fesztivált. Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila osztályvezető tanárok diákjainak produkcióját Nagy Péter István rendezésében láthatjuk. Moliére: A fösvény című vígjátékát a Szolnoki Szigligeti Színház előadásában, Mucsi Zoltánnal a főszerepben. Goldoni: Mirandolináját az Art Színtér társulata hozza Gyulára Szulák Andrea, Szemenyei János és Kautzky Armand főszereplésével. Gogol ritkábban látható darabját, a Háztűznézőt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház adja elő, Vidnyánszky Attila rendezésében, s az előadás kényszerű különlegessége, hogy egy kivételével a férfiszerepeket is nők játsszák. A Moliére-Lully klasszikust, az Úrhatnám polgárt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata, Keresztes Attila rendezésében Pindroch Csabával a címszerepben adja elő. A Kulcsár Noémi Tellabor társulat évek óta elhozza Gyulára egy Shakespeare előadás táncszínházi változatát, idén a Téli regével érkeznek a fesztiválra. A fesztivál zárásaként Tennessee Williams: A vágy villamosa című darabját a budaörsi Latinovits Zoltán Színház előadásában láthatjuk, Takács Katival a főszerepben.

Örkény István Napok

Az összművészeti fesztiválprogram szerves részeként már hetedik évben valósítjuk meg a valamely nemzeti klasszikusunk életművét középpontba állító színházi programsorozatunkat. Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda, Tamási Áron, Molnár Ferenc munkássága után idén Örkény István életművére irányítjuk a figyelmet az augusztus 12-15. között megrendezett Örkény István Napok programsorozatával. A négy nap alatt három klasszikus Örkény színdarabot láthatnak a rajongók: a Macskajátékot a Nemzeti Színház előadásában, Szász János rendezésében Udvaros Dorottyával és Gyöngyössy Katalinnal a főszerepekben; a Tótékat a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában. Ennek az előadásnak az érdekessége, hogy tulajdonképpen hazatér Gyulára, ugyanis itt készült, itt volt a bemutatója 20 évvel ezelőtt Vidnyánszky Attila rendezésében, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel, Tóth Lászlóval a főbb szerepekben. A Kulcskeresőket a Kőszegi Várszínház és a Gózon Gyula Kamaraszínház koprodukciójában, Rékasi Károllyal, Nagyváradi Erzsébettel a főbb szerepekben, Hajdú László rendezésében. Örkény novellisztikáját Mácsai Pál: Azt meséld el, Pista című estjével idézzük meg, de további kísérőprogramokat is tervezünk, például egy kiállítást és Örkény munkásságáról zajló irodalmi beszélgetést is.

Zenei fesztiváljaink

Külön tárgyalást és kiemelést érdemelnek az olyan hagyományos fesztiváljaink, mint a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál (július 12.)és a Gyulai Vár Jazz illetve Blues Fesztivál (július 13.), amelyeken idén is különleges szuperprodukciókkal találkozhat majd a közönség.

A Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál első fellépője rendhagyó módon egy kortárs táncszínházi műhely, a Feledi Projekt lesz, az Esszencia című produkciójával. A zene és a tánc kapcsolatát részben tradicionális, részben kísérletező megközelítésben bemutató előadásban az Oláh Dezső Trió játssza Bartók 15 parasztdal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációját. A második fellépő az idén tízéves, az erdélyi és ősi nomád népzenéhez bátran és kreatívan nyúló Zoord zenekar. A fesztivál zárásaként pedig egy igazi „supergroupot”, a MazsiMÓ-GipsyMÓ nevű formációt láthatjuk, hallhatjuk, amely Magyarországon egyedül játszik katalán rumbára épülő zenét.

A XV. Vár Blues Fesztivál idén Jimi Hendrix Fesztivállá változik, ugyanis három olyan zenekart hívtunk meg, amelyik különbözőképpen, de mégiscsak Jimi Hendrix változatos zenéjét játssza: a Hendrix Project talán a legautentikusabban, a Message to Hendrix tagjai már saját egyéniségüket is jobban hozzáadják Hendrix muzsikájához, míg a Halper Hendrix World Halper László új formációja, Hendrix zenéjét nem csak jazz, hanem világzenei elemekkel is ötvözi, s mindez kiegészül a népi fúvós hangszerek mágusának Szokolay „Dongó” Balázsnak a játékával. 

Kitüntetett figyelemmel a fiatal korosztályok, a családi és zenés előadások, a kortárs táncszínházi előadások felé

Az utóbbi években kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok különböző korosztályainak a megszólítására és színházba csalogatására, s olyan előadások létrehozására, illetve meghívására, amelyeken a fiatalok a szüleikkel együtt vehetnek részt, amelyek akár a család minden tagja számára emlékezetes élményt kínálnak.

Így idén is lesznek a legkisebbeknek, de a család nagyobbjainak is szóló előadások olyan ifjúsági és családi, zenés előadások, mint a Kincskereső kisködmön, A Pál utcai fiúk, A padlás és a Pablo és Picasso. A Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválján A fösvény, az Örkény István Napokon a Tóték, az Azt meséld el, Pista a „kötelező olvasmány” voltuk miatt középiskolás fiataloknak is szól. Ugyanakkor a további zenés szórakozásra vágyó fiatalok megnézhetik még a Grecsó-Hrutka Zenekar: Miénk a ház, A szőke ciklon, az Úrhatnám polgár és az Utcazenész című előadásokat is.

A kortárs táncszínházi előadások iránti évek óta tartó elköteleződésünk újabb állomásaiként is értékelhetők a Carmen (Barcelona Flamenco Ballet), A szőke ciklon (Viharsarok Táncegyüttes), az Esszencia (Feledi Projekt), a Téli rege (Kulcsár Noémi Tellabor) előadások meghívása.  

Részletes program és információk az előadásokról: gyulaivarszinhaz.hu.