Mundruczó Kornél: “A frusztrációkból származó energiák átfordulnak kreatív energiává”

Mundruczó Kornél alkotásai ez idáig több mint hetvenöt díjat vagy jelölést kaptak hazai és nemzetközi film-, illetve színházi fesztiválokon. A külföldön is ismert, Berlinben (is) élő filmes és színházi rendező Budapest színházi és filmművészeti életét rendkívül gazdagnak tartja. Az alkotót az ART IS BUSINESS kérdezte.

Az ART IS BUSINESS-t itt érhetik el.

Ön szerint milyen Budapest mint színházi közeg?

Szerintem a magyar színháznak erős identitása van, ezen belül is elsősorban a független színházaknak. A színház mint műfaj egyébként a világ minden országában nagyon lokális, mindig a helyi közösséghez beszél, ezért szerencsére sokféle van köztük Budapesten is. Nagyon szeretem a város különböző pontjait színházra használni, szerintem elképesztően jó élmény egy adott térbe, például egy elhagyott gyárba, egy nem működő boltba beleálmodni egy előadást. Más országokban ezt nem alkalmazzák olyan gyakran, mint nálunk. Valamint a színészek vezette tematikus sétákat is szeretem.

Mundruczó Kornél (fotó: Kereszty Anna)

Hogyan definiálná a mai Budapestet?

Budapest egy lélegző, élő város a maga indulataival, jó és rossz kedvével. Az egyik legmelankolikusabb város, nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest. Rapszodikus és melankolikus, amiben egy idelátogatónak nagyszerű megmerítkeznie pár napig. Művészeti szempontból pedig kedvező terep, egy csomó olyan dolgot hordoz, ami nem jellemző más városokra.

Másodmagával alapított produkciós cége, a Proton Cinema éppen tíz éve támogatott egy akkor újgenerációs szkeccsfilmet, a Nekem Budapestet, amelyben a készítők célja a fővárosi életérzés megfogalmazása volt. Milyen Budapestet mutatna be egy 2023-as Mundruczó Kornél rendezte Budapest-film?

Valószínűleg mélytengerit, ahol nagyon nagy a nyomás és ahol furcsa halak és egyéb lények élnek. Ezek nem is feltétlenül ismert lények, hanem olyanok, amelyek csak nyomás alatt és ebben a sötétségben, hagyományban léteznek. Nagyon fontosnak tartom, hogy erről hírt vigyünk, hogy ezek a történeteink láthatóak legyenek. Ilyesmire egyébként van is kezdeményezés, a Proton Színházon belül is jelen van. [A Proton nemzetközi viszonylatban a legismertebb, legtöbbet turnézó hazai független társulat.]Magyarország történetében mindig is volt egy hivatalos kultúra, amihez képest volt egy ellenkultúra, és ebben születtek meg azok a munkák, filmek, képzőművészeti alkotások, installációk és színházak, amelyeket a mai napig emlegetünk. Nagyon érdekes témák születnek minden bajban lévő helyen, szóval, azt hiszem, kulturális értelemben, főleg ezt a bizonyos ellenkultúrát figyelve, nagyon izgalmas, újszerű perspektívák és új alkotók jelennek meg. Jancsó Miklós filmrendezőnek volt egy mondata sok-sok évtizeddel ezelőtt, ami tompítva úgy hangzik, hogy: „Cseszek én ezeknek rosszul lenni”. Vagyis: az egésznek, azt hiszem, az az értelme, hogy a frusztrációkból származó energiák átfordulnak kreatív energiává.

A teljes interjú itt olvasható.