gate_Bannergate_Banner
Esztergályos CecíliaKoltai M. GáborBozó AndreaKatonaCsokonai Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2023. január 28., szombat

    “Nagy felfedezési vágy van bennem” – Interjú Nagy Nándor zeneszerzővel

    2022. december 28., szerda 06:23

    Nagy Nándor a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozik, mint korrepetitor és zeneszerző. Jelenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karára jár zenekarvezető szakra. A színházban főleg gyerekszínházi produkciók zeneszerzésével bízzák meg, de márt írt zenét a Nagy Gatsby-hez is. Mesél a korrepetitori munkáról, annak nehézségeiről, a zeneszerzésről és a hitről is Juhász Ferencnek, az mnsz-blog.gportal.hu szerzőjének. Az ő interjúját olvashatják.

    Könyvek és hanglemezek vesznek körül bennünket, ahol beszélgetünk.

    A reggeli próbakezdés előtt itt szoktunk találkozni egy kávéra kollégákkal, Harsányi Attilával, Fandl Ferivel, de egy-egy feladatba, munkába elmélyülni is szeretek itt. 

    Például egy Beethoven szimfónia tanulmányozásába.

    A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karának tavaly indult zenekarvezető szakára járok. Nem könnyű, létezünk egy megszokott életformában, ki kell jönni a komfortzónából ahhoz, hogy fejlődjön az ember. Ez nehéz, de utána, ami addig fájdalmas volt, már nem lesz az. Foglalkozunk Haydn, Mozart, Bach, Beethoven zenéjével. Vezényléstechnika és partitúra ismeret szempontjából is fontos, hogy sok szimfóniát ismerjek. A transzponáló hangszerek olvasása például nehéz feladat és folyamatos gyakorlást igényel átlátni a partitúrát Ezért kell minden nap foglalkozni vele. Sok a szólam, szinte fotózni kell a szemmel. Az a jó, ha el tudom zongorázni és a saját elképzeléseimet is meg tudom valósítani. Nyilván lehetetlenség minden szólamot lezongorázni, mert összetett, bonyolult, a hangszerek pedig különböző hangnemben transzponálnak. De mindig meg lehet találni benne a lényeget, azt, ami fontos. Sokszor kell játszani, míg a sajátod lesz. Az a legjobb, ha szinte saját darabodként tekintesz egy másik szerző művére, mert ezáltal jobban megismered, mi lehetett az ő szándéka. 

    Nagy Nándor

    Van legkedvesebb az előbb felsorolt zeneszerzők közül, vagy rajtuk kívül?

    Sok van, akit szeretek (a könnyűzenében is). De időszakok vannak, most ő… most ez… Most éppen Mahler. De ehhez is meg kellett érnem. Nem biztos például, hogy Bartókot be tudtam volna fogadni 20 évesen. Kellett az elődök megismerése. Mindenkit másért szeretek, Puccinit ezért, Mozartot azért – na, meg mindent, ami jó. Van olyan nézet, hogy nincs rossz zene, csak az adott kor más. Ez igaz például a használati zenékre, de véleményem szerint jó és rossz zene van. Nagyban meghatározza az ízlésünk, hogy mit hozunk otthonról, emellett a szépség, a boldogság és a remény iránti örök vágyakozás az élet alapvető, ösztönös hajtóereje, ezért érezzük, tudjuk, mi a jó. Persze, hogy kinek, mi tetszik, szubjektív is. Ez a kérdés messzire menő filozófiai vitákhoz vezet.  

    Én a színházzal vagyok így, Mindegy, milyen műfaj, ha jó a darab, jó az előadás. Honnan ered a zeneszereteted?

    Apukám vendéglátóhelyeken dobolt sokat, a nyolcvanas-kilencvenes években. 

    De az könnyűzene volt. 

    Nővérem zongorázott, én is elkezdtem 8 évesen, de azután kimaradt egy hosszú időszak a zenetanulásban.  Lelki terrornak éltem meg gyerekként a zeneiskolás éveket. Tizenkét éves voltam, amikor magántanárhoz mentem.   

    A színházban először a kórus tagja voltál.  

    Igen, majd kezdtem úgy érzeni, hogy ez kevés. Megvoltak bizonyos szinten a zenei előképzettségeim, csak egy picit kacskaringós utat jártam be. Volt ennek pozitív hozadéka is, kialakult az önálló zenei világom. Egy év után kezdtem érezni, hogy tovább kell lépnem és elkezdtem gyakorolni. Ahogy volt időm, de a 4-8 óra majdnem minden nap megvolt. Akkoriban a komolyzene mellett főleg a jazz érdekelt, így Bundzik Istvánhoz kerültem a jazz-konziba, zongora szakra.

    Ma is eleven még ez az érdeklődés?

    Megvan, de mindegyik műfajjal való foglalkozás teljes embert kíván. Nehéz úgy csinálni, hogy ne keveredjen a komolyzenével. Ilyenkor az egyiket „beteszi az ember a sarokba”, de ha nem teljes a „ leválasztódás”, a figyelem, akkor hallható a zenei hangsúlyokban, billentésben, hangformálásban. Ritka az a jazz zongorista, aki magas színvonalon játszik komolyzenét is, talán Keith Jarrett-et vagy Chick Corea-t említeném.
       Valljuk be, a jazz nem európai hangzásvilág. Amikor először hallgattam, idegen volt, furcsa a harmónia, a ritmika. Sokat kell hallgatni, szokni ahhoz, hogy érthető legyen. De akkoriban igazából az érdekelt.
       Nagy felfedezési vágy van bennem, amit nem tudok vagy nem értek, addig megyek utána, míg meg nem ismerem. Amikor tudok, foglalkozom vele ma is. Most inkább a komolyzenével, de járunk fellépni Szajkó Anitával és van mindenféle műsorunk, francia sanzonok, jazz sztenderdek is.

    Ha már sanzon, különdíjat nyertél saját szerzeményeddel, Juhász Gyula: Egy hangszer voltam című versének megzenésítésével, a MASZK Országos Színészegyesület Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonversenyén, Barta Mária Violával, az előadóval, aki tagja volt a Miskolci Nemzeti Színház társulatának.

       A színházban korrepetitori és zeneszerzői feladataid is vannak. Mondjuk el az olvasóknak, mit is csinál a korrepetitor!

    Zongorakísérő, aki az énekesekkel a dalokat, a szerepek zenei részét gyakorolja, megtanítja, a zenekari kíséretet zongorajátékkal helyettesíti. Egyeztet a zeneigazgatóval. Ha esetleg vannak olyan részek, amelyek ki vannak húzva, azt megbeszéljük. Átnézzük a különböző részeket, milyen a karakterük, a hangulatuk. Ezután elkezdjük tanulni a színművészekkel. A korrepetitor nem csak annyi, hogy jól zongorázik. Rákai Andrástól és Cser Ádámtól sokat tanultam. Vannak bizonyos „szabályok”, amiket érdemes betartani. Például: Ne nézz le! Mindig előre menj, ne állj meg! Ne „gyakorolj”! De el kell mondanom, hogy András sokkal jobb korrepetitor, mint én. Pillanatok alatt átlátja, átadja „prima vista” a kottát illetve a zenét. Emellett intelligens, segítőkész és szakmai tudása kiemelkedő.
       Például az Ének az esőben című előadást próbálva, ott particella van, nem zongorakivonat, hanem egy olyan kotta, ahová a zenekari szólamok is bele vannak írva. Nehéz olvasni, megtalálni azt, melyik rész a fontos, mert nem lehet mindent eljátszani. Az énekeseket a belépésekhez a zenei előzményekből kell ràvezetni, például mi az a dallam, ami odavezet és mikor, hogy a folyamatba tudjon bekapcsolòdni.
       Emellett a színpadot is figyelni kell, sőt ha úgy van, az énekszólamokat is énekelni kell.

    És a zeneszerzés? 

    A legelső alkalom 2004-ben volt, egy József Attila est a Játékszínben. Nem vers megzenésítések voltak, hanem háttérzene. Azután zenei alapokat készîtettem különböző előadásokhoz, Anconai szerelmesek, Szomorú vasárnap.
       De a legelső bemutatkozó alkalom a szerzői estem volt, 2010-ben. Azután következett A kis herceg, Négyszögletű kerek erdő, Nagy Gatsby, Csongor és Tünde, Don Juan. Most a Micimackó.

    Újabb szerzői est nem lesz?

    Fontolgatom, tervezem, lassan megért a következő. Persze, csak rajtam múlik. Akkor, az első idején, az a 20 dal egy spirituális utazás, jó élmény volt.

    Hogyan születik a színházi zene?

    Vízióval. Van az írónak egy elképzelése, elolvasom a szöveget és ösztönösen asszociálok valamire. Ez hál’ Istennek működik. Mindig úgy próbálok hozzáállni, hogy most ezzel egy kicsit megváltom a világot, mert máshogy nincs értelme. A színházba nem a klasszikus értelemben vett, hanem alkalmazott zeneszerzés kell és a rendezői elképzeléseket is figyelembe kell venni, de azért benne kell, hogy legyél te magad is.

    Fizikai valódban is előfordulsz a miskolci színpadon, zongora mellett, például az éppen beszélgetésünk estéjén is műsoron lévő Producerekben vagy A „K” ügy című produkcióban. Zenéddel pedig más színpadon is. Budapesti színház vette már meg hangszerelésed. De – elszakadva a színház világától – a Miskolc Televíziónak komponáltál főcímzenét. A zenekarvezető szakon pedig kell is komponálnotok.  

    Most egy Stabat Matert. Ács Gyula tanár úr szépen részletezi a zeneszerzés különböző fázisait. Van tehát jelen esetben egy Stabat Mater szöveg, először csak ritmizálunk, hogy a prozódia helyes legyen, ezt követően lehet rá írni dallamot. És ha az tetszik neki, kifejezi a szöveg jelentéstartalmát, akkor készülhet el az igazi mű.
       Vagy vannak különböző stílusgyakorlatok, ezeket nagyon élvezem, írunk menüettet, rondót… most éppen egy Petrarca szonett megzenésítését, ami prozódiailag nehéz, de tanár úr szándékosan választott ilyen veretes szöveget, arra volt kíváncsi, hogyan tudjuk ebben az esetben használni a szerzői eszközöket.    

    Vissza még a színházhoz! A Covid járvány, az intézmény bezárása idején született az Innen szép győzni című dalod. Most más okokból, de hasonló helyzet van. Az energiaválság miatt ismét felmerült a bezárás is. Bár úgy néz ki, ettől azért megmenekülünk, de nagyon nehéz a helyzet.

    Nem jó, ha egy társulat alulmotívált. Ezért tetszik az ellenállás ezzel a képtelen helyzettel szemben. Az adománygyűjtés, a jótékonysági kerékpározás, a játékmaci vásár és minden más kezdeményezés. Művészet nélkül mi az élet? Csak kenyérharc? A kultúra, művészet területén pedig mindenki ki akarja magát fejezni valahogyan és a színház az egyik hely, ahol ezt legjobban meg lehet tenni. Szerintem igazgatónk álláspontja és magatartása ebben az ügyben példamutató!

    Közeleg az év legnagyobb vallási ünnepe. A színház kórusa a szlovákiai Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) adott adventi koncertet. 

    Nagy öröm számomra, hogy ennek vezénylésére engem kértek fel. 

    A te életedben fontos a hit?

    Igen. Református neveltetést kaptam. Nem járok rendszeresen templomba, bár fontosnak tartom a közösség szempontjából, hogy erősebb az ima ereje, ha sokan gyakorolják, de amiről Jézus tanításai szólnak, azt így is meg lehet találni, lehet aszerint élni. Azt tedd másokkal, amit szeretnéd, hogy veled tegyenek! Ha ezt az egyet megtartanánk, már jobb lenne az ember.

    Egy évvel ezelőtt Kicsi lángot címmel Máthé Zsolt szövegére írtál nagyon szép karácsonyi dalt Szajkó Anitának.

    Bár a dal szövegében az áll: Fogd a kezem és őrizzük egymást ma éjjel”, azt szeretném és kívánom, hogy egész évben így legyen.

    Forrás: mnsz-blog.gportal.hu

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2023 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram