Az 1997-es esztendőben mutatták be nálunk az első amerikai módon készült, de ízig-vérig magyar filmvígjátékot, A miniszter félrelépet, olyan már ismert és újdonsült sztárokkal, mint Kern András és Dobó Kata. A Nők Lapja kérdezte őket.
SZEGŐ ANDRÁS teljes interjúja a Nők Lapjában olvasható.
A film történetéről szólva Kern András elárulta: “A József Attila Színházban ment Ray Cooney angol szerző vígjátéka, és ebben mi játszottuk a főszerepet Koltai Róberttel, elég szép sikerrel. Abban az időben rendezték itt Budapesten a külföldön élő magyar filmesek találkozóját, és valamiért engem is meghívtak az egyik ünnepségre. (…) Láttam, hogy az egyik sarokban ott áll Andy Vajna. Őt egy évvel korábban Amerikában, egy kölcsönös bemutatkozás erejéig ismertem meg, azt persze tudtam róla, hogy nagy producer odakint, sok világsiker fűződik a nevéhez. Akkor láthatóan unatkozott. Odamentem hozzá, és megkérdeztem: Te hány napig vagy Pesten? Azt mondta, hat. És szeretsz színházba járni? Hogyne! Akkor holnap este gyere el a József Attila Színházba, ott játszunk egy darabot, amin sokat lehet nevetni. Ráadásul Koltai Robi a másik főszereplője, akit szintén ismert. Leadtunk neki két jegyet a portára, el is jött megnézni. Még azt is megszerveztem, hogy barátságosabb legyen a dolog, hogy a feleségem készítsen rakott krumplit, mert azt jól tud, és Andy jöjjön föl hozzánk Robival, beszélgethetünk egy kicsit. Ez amolyan kedves gondolat volt részemről, semmi több… (…) Andy Vajna kijött az előadásról, mi öltöztünk, és épp akartam neki mondani, gyere föl hozzánk rakott krumplit enni, de ő megelőzött, és közölte: Ebből a darabból csináljunk filmet! (…)
A lakásunkban Andy elnyúlt egy fotelban, angolul telefonált, majd letette a kagylót, és így szólt: Megvettem a jogot! Minek a jogát? A filmreviteli jogot. Tizenöt perccel azután, hogy abbahagytuk az előadást!”
“Szóval elkezdtünk dolgozni azon, hogyan legyen a szobadarabból mozgalmas film. Persze ehhez az is kellett, hogy neki rengeteg aktív és jópofa ötlete legyen, és ezeket gyorsan be is építettük a forgatókönyvbe. Iszonyatos iramban dolgoztunk, amikor Vajna észrevette, hogy lankadnánk, mindig támadt valami ötlete. Volt, amikor szólt, hogy az esti előadás után üljünk taxiba, és menjünk ki a repülőtérre a magángépéhez. Rómába utaztunk, és ott töltöttünk néhány napot luxuskörülmények között. Máskor a Riviérára ruccantunk ki. Nekem külön élményt jelentett, mert gyermekkorom óta álmodoztam, hogy egyszer majd repülőt fogok vezetni, és ezúttal a pilóták odaengedtek a kormányhoz, csak a leszállásnál szóltak, hogy ezt talán jobb lenne, ha mégis ők végeznék.
Így folyt a munka, aztán hamarosan felvetődött, hogy ki rendezze majd a filmet. Nagy csodálkozásunkra azt mondta, rendezzétek ti, hiszen ti ismeritek a legjobban ezt a darabot. Ki-ki a saját részét, amiben a legjártasabb. Szóval akkor elkezdtük keresni a szereplőket, lehetőleg az ország nagyjai között, mint például Kállai
Ferenc, Udvaros Dorottya, Hernádi Judit, Reviczky Gábor, majd sor került a titkárnő szerepére, amit egy gyönyörű, fiatal lánynak kellett eljátszania. Ő lesz az igazi hecc a filmben. De mégis kicsoda? Azt mondja Andy, ő azt nem tudja, döntsük el mi, csak legyen valami extremitás, különlegesség. És akkor elkezdtünk kutatni az országban található valamennyi szép, tehetséges leány között a szakmában és a szakmán kívül, míg egyszer csak találtunk valakit, aki Robinak is, nekem is nagyon megtetszett. Szép volt, természetes, fotogén. Úgy hívták, Kovács Kata…” – mesélte Kern András.
Arról szólva, hogy Kata, miként csöppent a filmbe a színésznő úgy nyilatkozott: ” Igazából egy ismerősöm ismerőse által üzent nekem Pogány Judit, hogy tudomása szerint még nem találták meg a szerepre az igazit, és szerinte okvetlenül jelentkezzek. Meg voltam győződve róla, hogy semmi esélyem, és ez a tudat levett a vállamról minden felelősséget. Az esélytelenek nyugalmával libbentem be a válogatásra, aztán amikor megláttam, hogy két bálványom, Kern és Koltai előtt kellene megfelelnem, egy pillanat alatt elszállt az a fene nagy nyugalom…
Mivel meglehetősen introvertált vagyok, mindig kerültem azokat a helyzeteket, kihívásokat, amelyekben veszíthetek, de ez annyira irreális volt, hogy fel sem tudtam mérni az egészet. Tegnap még ismeretlen káposztásmegyeri lány voltam, holnap már a nagy dérrel-dúrral beharangozott, új magyar film sajtótájékoztatóján selyemdobozból lépek ki a sajtó képviselői elé, és holnapután az Emmy-díjas Ragályi Elemér kamerája előtt megyek fel a nyitójelenetemben a Parlament lépcsőjén…Felfogni sem tudtam, de szerintem nem is lehetett.”
Kern András számára ez az alkotás nagy kaland volt, míg Dobó Katának sorsfordító munkát jelentett: “Ezzel kerültem a pályára, ami azóta is boldogító szenvedélyem…”