Ha itthon ellehetetlenülne az egzisztenciája, Cipruson taxizna Nagy Zsolt, az Örkény Színház művésze, akit az utóbbi időben az RTL Konyhafőnök VIP című műsorában is láthattunk. Friss interjújában a tanárok melletti kiállásról és arról is kérdezték, miért nem dolgozna Rákay Philippel.
A teljes interjú ITT olvasható.
A felvetésre, miszerint látszott a műsorban, hogy idegen tőle az a helyzet, amikor főnökként kell instrukciókat osztogatnia, úgy felelt: „Én partnerként szeretek működni. Nem szeretem azt a nálunk szokásos piramisrendszert, aminek a csúcsán ott trónol a főnök, aki mindenkinek megmondja, mit csináljon.
Nem hiszek ebben, nem hiszek a nagy vezetőkben, nem hiszek abban a berendezkedésben, ami felépült nálunk, hogy Orbán Viktor ül a tetején és szépen le vannak osztva a feladatok. És ha nincsenek fékek, végképp elcsúsznak az arányok.”
A kérdésre, volt-e alkalma, hogy rendezzen, elárulta: „Persze. És most fogok is. De ez nem egy klasszikus rendezői szerep lesz. Egy barátommal összedugjuk a fejünket, és elkezdünk együtt dolgozni. A férfi identitáskeresésről akarunk valamit elmondani, hogy milyen 2022-ben, vagy lassan 2023-ban férfinek lenni ebben a társadalomban. Improvizációkon fog alapulni.”
A Jelennek adott interjújában örömteli fejleménynek nevezte a tanárok melletti tüntetéseket, de a demonstrációkon rendre elhangzó dalba, a Mi vagyunk a grundba belekötött. Arról szólva, mi baj van a Grund-dallal, kifejtette:
„Hogy mi a bajom vele? Az, hogy meghaladta az idő. Az elején még értettem, helyénvaló volt és kedves, de előrébb kéne haladni, ennek az egésznek ki kellene nőnie magát. Ez már rég nem csak a grundról szól. És nem is csak a tanárokról, hanem az egész társadalomról. Abban a pillanatban, hogy nem lesz rendes oktatás, nem lesz pék se, cipész se, eladó se, orvos se, nem lesz senki, aki életben tartaná ezt a társadalmat. Számomra felfoghatatlan, hogy ez a kormány Pintér Sándor kezébe adták az oktatást. Millió kérdés van bennem, az egyik, hogy mit akart ezzel a kormány?
Egy biztos: kritikus állapotba került az oktatás. A bölcsödétől az egyetemig. Kizsigerelt tanárok mindenhol.”
„De Rákay Philip és a hozzá hasonló gazemberek mögé nem szabad beállni” – jelentette ki a színész, aki szerint dolga mérlegelni, hogy ha kap egy szerepajánlatot, hogy megnézze, milyen csapatban fog dolgozni:
„Hogyne lenne dolga, hogy megnézze, épp egy kurzust fog-e támogatni, vagy propagandafilmet csinál? Én ebben nem akarok részt venni. Sok színész elvállalja, mert azt mondja, egy életem van, dolgozni akarok. Megértem őket. Aki a pályája elején jár, és visszautasít egy ilyen felkérést, lehet, hogy többször nem lesz lehetősége forgatni. Nehéz kérdés ez, nem akarok senki fölött ítélkezni. Mindenki csinálja a saját dolgát!
De nincs ingyen sör, egyszer mindenkinek tükörbe kell néznie, és fel kell tennie magának a kényelmetlen kérdéseket. Vagy nem teszi fel soha, és úgy éli le az életét, hogy mi közöm nekem a politikához. Hát, annyi közöd van hozzá, hogy például egy politikus fogja megmondani, mi történjen az oktatással.”
Azt is hozzátette: „Minden egyes munkámban benne van, amit a Krétakörrel csináltunk. Már csak ezért sem tudnék Rákay Philippel és mindazzal, amit képvisel, együttműködni. A Krétakör valami mást állított a világról. És amit az erkölcsről, a becsületről állítottunk, azok az alapok azóta sem rendültek meg bennem.”