Máté Gáborral, a Katona József Színház igazgatójával és Mondovics Péterrel, a Mastercard marketingmenedzserével arról beszélgetett az Art Is Business, miért jó az, hogy a fizetéstechnológiai cég és a színház a körülöttük lévő társadalmi-kulturális jelenségekre szinte ugyanúgy reagál. Azt is megmutatják, milyen értékközösséget hoztak létre ebből a közös metszetből.

A teljes interjú ITT olvasható.

A kérdésre, mi a véleményük a fölvetésről, hogy a kultúrát elsősorban az okostelefonjukról fogyasztó Z és Alfa generációsokat egy-egy streamelt előadás képes lehet beszippantani, bevonzani a színházba, illetve hogyan vesz részt ebben a folyamatban a színház, és hogyan az azzal értékközösségben lévő üzleti partner, Máté Gábor kifejtette: „Én kizártnak tartom, hogy a fiatalokat egy streameléssel be lehetne vonzani a színházba, főleg azok esetében, akik még nem voltak kőszínházban. Fordítva inkább el tudom képzelni. A fiatalokra az is jellemző, hogy másfél percnél nem bírnak többet nézni egyben, nem is beszélve az akár kilencven-, akár száznyolcvan perces alkotásokról. Az egészben az a legellenőrizhetetlenebb, hogy ki, mikor és leginkább milyen okból hagyja ott a streamelt előadást. Az egy dolog, hogy befizetek rá és elkezdem nézni, de előfordulhat, hogy hirtelen felkelti az érdeklődésemet valami más, és arra váltok át.”

Mondovics Péter hozzátette: „Én üzleti oldalról úgy gondolom, hogy a streaming már elérte az arra fogékony réteget, újakat nem fog tudni becsalogatni, hiszen vannak, akiknek teljesen mindegy, hogy Covid van vagy bármi más, el akarnak menni a színházba, és át akarják élni ezt az élményt. Nekünk ez üzleti szempontból legalább ugyanannyira fontos, mint a streaming. A rövid, vizuális vagy audiovizuális műfajokkal az a baj, hogy a térnyerésükkel arányosan rövidül az az időintervallum, ameddig egy dologra tudok koncentrálni. Nagyon érdekes jelenségnek tartom ugyanakkor, hogy a fiatalok közösségimédia-platformokon elkezdtek színészeket követni, és sok esetben láttam azt, hogy ők már képesek voltak bevonzani azt a generációt a színházba.”

Arról szólva, hogy a fiatalokat a Katona fenntarthatósággal foglalkozó zöld videósorozata és az abban látható színészek meg tudják-e szólítani, Máté Gábor úgy vélekedett: „Ebben nagyon benne van Bencének és Benjáminnak a kreativitása, ez a videósorozat az ő termékük, amihez Török Marcell, a színház videófelelőse is hozzáteszi a saját részét. Nagyszerű dolog, hogy nem végrehajtanak valamit, hanem a magukénak érzik, és árad is az anyagból, hogy szerelemmunka. Ilyenekkel például be lehet vonzani a fiatalokat. Felkelthető az érdeklődésük; megmutathatjuk, hogy a színházban ilyen dolgok, ilyen színészek vannak, így gondolkodnak és így közelítenek meg nagyon fontos kérdéseket, mint amilyen a fenntarthatóság is. Ez azokban is szimpátiát válthat ki, akik egyébként nem is járnak színházba, és előbb-utóbb átcsaphat valami érdeklődésbe is.”

„Szerintem is fontos, hogy milyen eszközökkel él a színház, és ez a zöld kampányban is visszaköszön. Ez viszonylag rövid formátum, kicsit retró, de vannak benne újszerű eszközök, és nagyon jól van becsomagolva a fő üzenet: az, hogy hogyan tudsz a színházba járás közben zöldebb lenni” – fejtette ki Mondovics Péter, aki arról is beszélt, nagyon hisznek abban a munkában, amit közösen végeznek.

„Azokat a kereteket, amik máshol léteznek, és szponzornak vagy támogatónak hívják őket, szeretnénk elfelejteni. Nekünk megvan a lehetőségünk arra, hogy támogassuk a Katonát, hogy működjön, méghozzá olyan körülmények között, ami teret, szabadságot ad a színháznak. Nem akarjuk a színészeket véres kardként körbehordozni a partnereink között, hogy nézzétek, mi támogatjuk őket. Hangsúlyozom, ez egy értékközösség, ami annyit tesz, hogy hiszünk egymásban, és a mi eszközeinkkel teszünk azért, hogy a színház működni tudjon” – magyarázta.