“Nagyon jó érzés, hogy egyre nagyobb sikereket mondhatunk a magunkénak” – Interjú Eötvös Susy, cirkuszi menedzserrel

Eötvös Susy, a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületének elnökségi tagja, cirkuszi menedzser igazi nemzetközi sikertörténetet hozott létre Joó Emesével, a Fővárosi Nagycirkusz főmuzeológusával.

Amennyiben igaznak tekintjük a mondást, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum nemzetközi sikertörténete hallatán kijelenthető, hogy e mögött te állsz, hiszen nagyrészt neked és természetesen múzeumi kollégáidnak köszönhető, hogy egyre több felajánlást kap a múzeum. 

Igen, nagyon jó érzés, hogy egyre nagyobb sikereket mondhatunk a magunkénak. Nemrég 4800 kilométert tettünk meg azért, hogy ellátogassunk Európa jelentősebb cirkuszi múzeumaiba. Voltunk például a Bécsi Cirkusz- és Bohócmúzeumban. Nagyon nagy szeretettel fogadtak bennünket, megmutatták a kiállításaikat, a feldolgozásra váró gyűjteményeket, a csodálatos cirkuszi kosztümöket. Rendkívül izgalmas és érdekes múzeum a bécsi, sokat tanultunk tőlük, megfigyelhettük, hogyan állítják ki a különböző relikviákat.

Hollandiába milyen céllal érkeztetek?

Gigantikus mennyiségű, felbecsülhetetlen eszmei értéket képviselő muzeális gyűjteményt vehettünk át Hoek-ben Joó Emese múzeumvezetővel és Hidvégi Petra múzeumi asszisztenssel. Ez a történet azért is különleges, mert a hollandiai Hoek-ben élt, nemrég elhunyt Rob Mulder cirkuszrajongó, cirkuszi gyűjtő hagyatékát kaphatta meg a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ égisze alatt működő Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum. Ez egy igazi nemzetközi sikersztori. Gondoljunk csak bele: Rob Mulder családja kizárólag bennünket, a mi intézményünket tartotta érdemesnek arra, hogy megőrizzük a gyűjteményt! Rob Mulder gyűjtő szándéka az volt, hogy az élete során megszerzett cirkuszi gyűjtemény maradjon egyben, egy arra méltó helyszínen. Négy gyermeke közösen döntött úgy, hogy a cirkuszi hagyaték rangos cirkuszi intézményhez, ne pedig magángyűjtőhöz kerüljön – utóbbiak gyakran eladják vagy elcserélik a tárgyakat, és jellemzően nem mutatják meg kincseiket a nyilvánosságnak. Hatalmas megtiszteltetés, hogy a Mulder család a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeuma számára ajánlotta fel a gyűjteményt. Kollégáimmal most azon dolgozunk, hogy a teljes anyag megismerhetővé váljon mindenki számára.

Feltételezem, hogy mivel hetedik generációs cirkuszi dinasztiából származol, édesapád Eötvös József artistaművész, remek szakmai kapcsolatokkal rendelkezel. Úgy gondolom azonban, hogy egy dolog beleszületni ebbe a világba és egy más dolog, hogy valaki hogyan képes arra, hogy ilyen komoly bizalmat szavazzanak neki. Neked ez hogyan sikerült? 

Úgy érzem, hogy itt, a Fővárosi Nagycirkuszban megtaláltam a helyem, egy nagyon jó, támogató csapatban dolgozom, hosszú távra tervezek. A gyűjtők, a szakértők valóban megbíznak bennem, tisztában vannak azzal, hogy a személyem egyfajta garanciát jelent arra, hogy a felajánlott gyűjtemények egyben maradnak. Cor Martens holland gyűjtővel például régóta jó szakmai kapcsolatot ápolok. Ő jó barátja volt Rob Muldernek, sokat köszönhetünk az ő közbenjárásának is, hogy mi kaphattuk meg a gyűjteményt.

Hamarosan látható lesz a Fővárosi Nagycirkuszban a Circus Museum Flash N002. – Rob Mulder Collection elnevezésű időszaki kiállítás. Erről mit lehet tudni?

(…)

Emese fáradtságot nem ismerve, minden erejével és szeretetével azon dolgozik, hogy a mi múzeumunk legyen a legjobb cirkuszmúzeum Európában. Természetesen ezzel a kiállítással egyben ösztönözni is szeretnénk a cirkuszrajongókat arra, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy érdemes nálunk elhelyezni a magyar és nemzetközi cirkuszművészeti relikviákat.

Mennyire egyedi az a kezdeményezés, hogy egy-egy cirkuszművészeti múzeum munkatársai személyesen utaznak el és keresnek fel más európai intézményeket? 

Szerintem a személyes kapcsolatteremtés a múzeumi világban igen ritka, ez a közvetlenség inkább a cirkuszokra jellemző, ezért van az, hogy a mi cirkuszi múzeumunkban mi úgy dolgozunk, hogy ahová csak lehet, személyesen elutazunk. Nekem az a tapasztalatom, hogy mindenhol nagyon nagy örömmel, szeretettel fogadnak, és megtisztelve érzik magukat, hogy felvettük velük a kapcsolatot. Szerintem ez fűzi igazán szorosra a közös munkát. Volt arra is példa, hogy nagymúltú cirkuszművészektől különböző korszakokból és cirkuszi évadokból származó cirkuszi plakátokat, műsorfüzeteket, számukra írt kottákat, festményeket, egy 60 éves rádiós-lemezjátszót, rekviziteket, bohócfigurákat, kosztümöket, fejdíszeket, cirkuszi kitűzőket és fotókat kaptunk. Nagyon hálásak vagyunk minden adományért. Sorra érkeznek a felajánlások itthonról és most már külföldről is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy akik nekünk adják ezeket a féltett kincseket, biztosak lehetnek abban, hogy se eladni, se elcserélni, mint azt a gyűjtők szokták, nem fogjuk. Nálunk örökre megmaradnak a cirkuszi emlékek.

Mit gondolsz, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ égisze alatt működő Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívummal hamarosan Európa vezető intézménye lehet?

Ez az álmunk, igen. Látom a sikereket, és hogy ez megvalósulhat. Rengeteg magángyűjtő van, most eszméltünk rá, hogy sokkal több, mint azt korábban gondoltuk. Fontosnak tartjuk, hogy a múzeumokon kívül velük is felvegyük a kapcsolatot, mert ott lehetnek még olyan magyar vonatkozású cirkusztörténeti ritkaságok, amiket nagyon szeretnénk összegyűjteni. Fekete Péter főigazgató úrnak szintén nagy vágya, hogy a legnagyobb cirkuszi könyvtár Magyarországon legyen. Most Rob Mulder hagyatékából 1207 darab könyvet kaptunk, tavaly óta pedig több, mint 500 könyvet ajánlottak fel a múzeumnak. A gyűjtemény tehát duzzad, bővül, raktári bázisunkon új termeket kell berendeznünk, hogy minden elférjen. Bevallom, fel sem merült bennem korábban, hogy mennyire fontos, hogy az ember eltegyen egy szórólapot, egy prospektust vagy akár egy könyvet. Egyre többet látom, hogy emberek egész életüket arra teszik fel, hogy gyűjtsék a cirkuszművészeti relikviákat. Igazán megható, amikor egy gyűjtővel tárgyalunk, és, mondjuk, elővesz egy Eötvös Susy Cirkusz prospektust.

Bárki felajánlhat a múzeum részére cirkuszművészeti vonatkozású tárgyakat?

 Természetesen, minden ilyen ajándékot nagyon szívesen fogadunk. Fontosnak tartom, hogy jó példával járjak elöl, ezért én magam eddig már több száz relikviát helyeztem el a gyűjteményünkben.

Összesen hány darabból áll jelenleg a múzeumi gyűjtemény? 

Több, mint 35.000 műtárgyat tartunk számon, közel 3.000 nemzetközi cirkuszművészeti szakkönyv és közel 5.000 folyóirat példány van a könyvtárunkban. Úgy gondolom, hogy ez nagyon jó eredménynek számít, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kötetek módszeres gyűjtését mindössze két évvel ezelőtt kezdtük el. Mindent katalogizálni kell, és szépen alakul az a múzeumi-könyvtári komplexum is, ahol mindez hozzáférhető lesz a közönség számára.

A jövő év eleje is erős kezdéssel indul, cirkusztörténeti helyszínné alakul át a Vajdahunyad vára januárban. Miért érdemes majd ide ellátogatni?

Ez nagy volumenű, egyedülálló, nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás lesz. Egy cirkuszi „világkiállítást” szervezünk, ahol a legnagyobb külföldi és magyar cirkuszi családok különleges tárgyait, gyűjtők és cirkuszbarátok kincseit, cirkuszintézmények gyűjteményeit egyszerre mutatjuk majd be. Erre a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál keretében nyíló, majd két hónapig látható múzeumi eseménysorozatra is várunk mindenkit szeretettel!

A fotókat készítették: Eötvös Susy, Joó Emese, Hidvégi Petra

Forrás: Fővárosi Nagycirkusz