gate_Bannergate_Banner
Földes EszterMagyar SzínházSára SándorKosik Anita
  • facebook
  • instagram
  • 2022. december 2., péntek
    banner_bigBanner4

    “Nagyon klassz, vagány, életre való nő lehetett” – Interjú Csákányi Eszterrel

    2022. szeptember 29., csütörtök 11:07

    A 20. század talán jól ismert, ugyanakkor rendkívül különleges sors-története az övé. Gettó, kitelepítés, vagyonvesztés, nélkülözés a kulcsszavai Kertész Imre író első felesége, Vas Albina életének. Ki volt ez a nagyszerű, bátor, vagány nő? Az Albina- A nő a Nobel-díj mögött monodráma erre keresi a választ. A Spinoza Színház ősbemutatója kapcsán Csákányi Eszterrel beszélgettünk.

    Csákányi Eszter / Albina: A nő a Nobel-díj mögött / Spinoza Színház / Fotó: Fábián Évi

    Ahogy olvastam a forgatókönyvet, szinte rögtön a te hangodon szólalt meg. Mennyire került hozzád közel a szerep, Albina karaktere?

    Nagyon megtetszett ennek a nőnek –Vas Albinának – az ereje, vonzott a hihetetlen élni akarása. Albináról, Kertész Imre első feleségéről, erről a nagyszerű nőről, aki hét idegen nyelven beszélt, vörös körmeivel teherautó sofőrként és pincérként dolgozott, nagyon kevesen tudnak, ezért jó, hogy foglalkozhatok vele. Sándor Anna, a Spinoza Színház alapító-vezetője, Spiró György Albináról szóló történetét írta át és dramatizálta. 

    Különleges és nehéz életút az övé, többször veszíti el a megélhetését, a lakását, mindenét. Miben állt az állhatatossága, az ereje, hogy lehet, hogy mindig talpon maradt?

    Rengeteg veszteség érte,  hiszen16 éves korában már megözvegyült, megtapasztalta a szabadkai gettót, a pesti Gestapót, a kistarcsai kitelepítést, de bármit is adott neki az élet, abból mindig győztesen próbált kijönni és mindig sikerrel járt. Albina egyszerre életerős, ösztönös és tudatos lény. Ami roppant szimpatikus benne: függetlenül attól, hogy jómódú polgárcsaládba született, hét nyelven beszélt, mégiscsak vendéglátós lett, és ezzel foglalkozott egész életében. Albina két házassága után találkozott, s lett szerelmes a fiatal íróba – Kertész Imrébe – akiben az első perctől nagyon hitt, s akit húsz évig gyakorlatilag ő tartott el. Imre abban az időben kabarédarabokat, jeleneteket írt. Nagyon jó barátjával, a vígjáték író Kállai Istvánnal közösen is dolgoztak. Két sikeresebb színdarabját sokat játszották, a fiatal Kertész barátainak a zöme is a kabaré világból került ki. Albinának nagy szerep jutott abban, hogy Kertész később elismert íróvá vált.

    Csákányi Eszter / Albina: A nő a Nobel-díj mögött / Spinoza Színház / Fotó: Fábián Évi

    A darab címe, A nő a Nobel-díj mögött is erre utal. Az anyagiakon túl a bátorságával, az erőteljességével, a finom intellektusával támogatta Kertészt?

    Társa volt. Házasságuk nyilvánvalóan nagyon erős érzelmi alapon működött, de anyagi biztonságot is adott Kertésznek, aki így szabadon kísérletezhetett, kereshette a maga írói útját, ráadásul úgy, hogy Albina maximálisan bízott a tehetségében. Nőként talán ezt a hozzáállást még érzékenyebben látom.

    Érdekes, Kertész életrajzában Albina alig látszik, a háttérben marad. Az est kapcsán kutattál utána, kerestél róla információkat?

    Én sem tudtam róla a felkérésig, mindenki csak Magdáról beszélt. Sándor Annától kaptam anyagokat a megismeréséhez. Czeizel Gábornak –a felolvasóest rendezőjének – az édesapja, Czeizel Endre írt egy könyvet a tehetséges génekről, ennek egy fejezete Kertész Imréről szól. Ebben találtam Albináról fotót és róla szóló dokumentumokat.

    A darab mit ad hozzá Kertész sokak által ismert portréjához?

    Egy ember küzdelmeiről, karrierjéről, útkereséséről szól. A huszonéves fiatalembertől láthatjuk őt pályája csúcsáig. Szerintem Albina nélkül nem kapott volna Nobel-díjat. Amit Albina adott Kertész sikeréhez, azt nem lehet tőle elvenni, mint ahogy az együtt megélt negyven évüket sem. De tragikus módon éppen a siker kapujában lett beteg Albina és meghalt.

    Csákányi Eszter / Albina: A nő a Nobel-díj mögött / Spinoza Színház / Fotó: Fábián Évi

    A darabban a világháborútól az ötvenes évek perein, nyomorán át a Kádár-korig rengeteg történelmi utalás jelenik meg. A mű a kor kultikus helyszíneit is megidézi.

    Nagyon izgalmas korrajzot vázol fel ez a szöveg. Szerencsére nem annak a gondolatnak a jegyében íródott, hogy itt van a Nobel-díjas író, ájuljunk el tőle. Pont az a gyönyörűsége, hogy megmutatja, milyen rögös úton jutott el Kertész a sikerig. Ezek a díjak – tudom a saját példámból – nem csak elismerést jelentenek. Utána még nagyobb a felelősség, még jobban törekszik az ember a tökéletességre. Az elismerés óriási tehert jelent. Menet közben kapja az ember, megáll egy pillanatra, majd próbál ugyanúgy botorkálni tovább, de immár azzal a súllyal, amit a vélt vagy valós elvárások jelentenek. A rengeteg öröm mellett Kertész biztosan megtapasztalta ezt.

    A szöveg befejező fikciós része egyfajta játék a képzelettel, Albina a halála után tekint vissza Kertész további életére, Magdával kötött házasságára. Mit gondolsz, fájdalmat okozhatott volna Albinának mindaz, amit lát? 

    Erre nehéz válaszolni, aki eljön az előadásra, talán el tudja dönteni. 

    Az Albinát felolvasó estként mutatjátok be. Nagyon más színpadi jelenlét, mint az általad játszott monodrámák, önálló estek? 

    A felolvasó est különleges műfaj, én nagyon szeretem. Seres Tamás szerkesztővel, rendezővel évek óta csinálunk hasonló produkciókat, amelyekben Tamás mindig egy központi témához válogat érdekes szövegeket. Az Albina előadás is szcenírozott, egy presszó a díszlete, így próbáljuk megteremteni a megfelelő hangulatot a szöveghez a Spinoza pici, intim terében, ami lehetővé teszi, hogy nagy koncentrációval forduljon a néző a darab felé..

    Csákányi Eszter / Albina: A nő a Nobel-díj mögött / Spinoza Színház / Fotó: Fábián Évi

    Milyen a te Albinád?

    Az én édesanyám is vendéglátózott egész életében, ezért jól ismerem ezt a világot. Albina, ahogy én látom őt, egy nagyon klassz csaj, vagány nő lehetett. Anyám is ilyen életrevaló volt, mindent megoldó. Apám árnyékában élt, akit – bárhova mentünk – mindig sztárként köszöntöttek, de ki is egészítette őt. Ugyanez történhetett Albinával.

    Annyi monodrámát – A hét asszonya, Egy színésznő vallomása, vagy az idén bemutatott, Amikor találkoztam Barisnyikovval – csinálsz. Mi ennek az oka?

    Meg korábban a Kurt Weil-Csákányi estet. Azt, hogy egy színész csinál-e monodrámát, maga dönti el, attól függően, hogy éppen hol tart és miről akar beszélni. Ezek az előadások általában az én ötleteimből valósulnak meg. Mint ahogy a Barisnyikov téma, ami a pandémia alatt született. Valóban, régen táncoltam, s tényleg találkoztam a mesterrel. Bodor Johanna Nem baj, majd megértem című könyve inspirálta a darabot, Bíró Bence ezt felhasználva írt egy csodálatos anyagot. (Az 1983-ban induló történet főszereplője a balerinának készülő 18 éves Johanna, aki Bukarestben él értelmiségi szüleivel. A család úgy dönt, Magyarországra költözik, először a szülők tudnak átjönni és a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradni, a régi viszonyai között új életet kezdeni, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására. Kapaszkodókat keres, holott elszakadnia és szakítania kell. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség és a fortélyos félelem, valamint a férfiak, akik egyre többet akarnak a sudár, saját testiségére ekkortájt ébredő fiatal teremtéstől. Felkavaróan őszinte emlékezés a sorsfordító esztendőkről, a felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a test függéséről és szabadságáról, valamint pontos beszámoló egy abszurd-kegyetlen diktatúra mindennapjairól, nyomasztó árnyairól és váratlan derűiről. A szerk.)

    Csákányi Eszter / Albina: A nő a Nobel-díj mögött / Spinoza Színház / Fotó: Fábián Évi

    Társulat-függő színész vagy. Mikor születik meg a vágy ezekre az egyedüllétekre?

    Hiányérzetekből születik, akkor, amikor úgy érzi az ember, hogy nincs teljesen kihasználva a tehetsége. Amikor valamit még el akarok mondani, ami engem foglalkoztat és amit más formában nem tudnék megfogalmazni.

    Most forgatsz, a Madách Színházban, az Aranyoskámban és az Örkényben társulati tagként játszol. Akkor érzed jól magad, ha túlcsordul a pohár?

    Most valóban kriminálisan sokat dolgozom. Az Örkény Kertész utcai Shaxpeare-mosójával vendégjátékra utaztunk Pilsenbe, volt az Örkény-Kert, a Madách bemutató, a forgatás. Azt mondtam magamnak, ha ezt túlélem, minden egyensúlyba kerül. Az Örkényben idén három új darabban fogok játszani, de azért szembesülök azzal a generációváltással, ami amúgy halál természetes, ami arról szól, hogy a fiatalok kerülnek egyre inkább előtérbe. Mi is ebben a folyamatban vettünk részt Kaposváron. 

    Fáj is?

    Hát ezért vágok bele új kalandokba, ezért csinálom az Albinát, a Barisnyikovot. Ha éppen hiányérzetem támad, megoldom!

    Szerző: Marton Éva

    Az Albina: A nő a Nobel-díj mögött című monodráma, felolvasószínházi formában látható a Spinoza Színház műsorán. Jegyet itt tudnak váltani.

    Spiró György esszéje nyomán írta: Sándor Anna
    Dramaturg: Fabacsovics Lili
    Előadja: Csákányi Eszter
    Rendező: Czeizel Gábor

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram