Térey JánosSzentendrei TeátrumBakonyi AlexaSZFECsuja ImreKállai Ferenc
  • facebook
  • instagram
  • 2020. július 14., kedd

    Naplók a vérzivatarból – Új hangjáték-sorozat indult

    2020. június 17., szerda 09:00

    Hétrészes hangjáték-sorozatot indított szombaton a Klubrádió, „Naplók a vérzivatarból” címmel. Warholik Zoltán beszélgetett az alkotókkal.

    Három napló olvad egybe, s egészítik ki egymást. 1944-48 között íródott naplórészleteket hallunk: Márai Sándor visszaemlékezéseit, továbbá egy 19 éves kassai főiskolás lány “frontélményeit”, majd hadifogságát végigdokumentáló fiatalember élettörténetét. A később egymásra találó, majd egy párt alkotó Gaál Klára és Schwirián György unokája, Szederkényi Olga írta a forgatókönyvet e naplókból.
    Vele, s a dramaturg-rendezővel, Surányi Andrással beszélgettek a múlt hét csütörtöki Ötösben.

    A teljes adást itt tudják visszahallgatni.

    A hangjátékban nemcsak a három visszaemlékező személyes élettörténete rajzolódik majd ki, hanem azon keresztül XX. századi történelmünk is. Megismerjük azt is, hogy vészhelyzetben milyen árnyalt az emberi lélek és jellem: a legalattomosabb gonoszságtól a naivitásig. Gaál Klára szerint háborúban derül ki, hogy ki a barát. Schwirián György szerint hadifogságban. Márai szerint emigrációban. Ők hárman vezetnek végig a négy sorsfordító éven. Ketten aztán hazatérnek, Márai emigrált.

    Dégner Lilla, Rajkai Zoltán, Fesztbaum Béla, Szederkényi Olga

    A civil napló, nagyszülei visszaemlékezései csak 8-10 éve kerültek Szederkényi Olgához, nagypapája halála után. Addig otthon még említés szintjén sem hallott ezekről az évekről: mint oly sok családban, náluk is ezt súlyos családi titokként kezelték, teljesen kibeszéletlen és feldolgozatlan maradt ez az időszak. Néhány évvel ezelőtt Olga nagymamája, Gaál Klára kezdte rendezgetni férje hadifogoly naplóját, kisilabizálta annak gombostűnyi betűit. Az első napló el is veszett, azt Schwirián György egy Vas megyei padláson rejtette el, de aztán ez nem került elő. Történetéhez 1945-ben kapcsolódunk, amikor „begyűjtik” őket a szovjetek. Gaál Klára ezeket a hónapokat Fehérvárott egy pincében töltötte, egy évre felhalmozott elemózsia között élt sokadmagával. Ezek a pontos leírások hátborzongatóan aktuálisak még 75 évvel később, úgymond békeidőben, a koronavírusos elzártságban is. Az unokával, Szederkényi Olgával például megtaníttatta a 2-3 évnyi előkészítés, hogy mit jelent kikerülni a komfortzónából, hogyan és min lehet elmélkedni az elzártságban, mit kell felraktározni élelemben, könyvekben és hogyan nyomjuk egymást karanténba a mindennapokban is.

    Márai pedig az élet egyszerű dolgaival szembesít, szikáran koppanó mondatai szólnak a gyűlöletről, a kiszorításról, a megbélyegzésről.

    (….)

    Márai Sándor, Gaál Klára, Schwirián György

    „Arra kell felkészülni, hogy a világ ismételni fogja magát, mint ahogy számos alkalommal volt rá példa” – teszi hozzá Surányi András rendező, aki azt is megemlítette, hogy a felvételen – ahogy a naplóban is – szikáran, egyszerűen kellett szólni ezeknek a gondolatoknak a színészek – Dégner Lilla, Rajkai Zoltán és Fesztbaum Béla – előadásában. A sorozatban nemcsak a mondatoknak, de a kitartott csendeknek is fontos szerepük van.

    Gaál Klára és Schwirián György történetét csak 1948-ig követik a sorozatban. Életük hátralévő részét tanárként töltötték, matematikát és földrajzot oktattak. S ez teszi különlegessé a hangjátéksorozatot is: miként tud eggyé érni két civil szemtanú „alulnézete” és egy írózseni történelmi felülnézete korára, európaiságára. Ennek lehetünk mi is fültanúi a következő szombat délutánokon.

    A beszélgetést Warholik Zoltán vezette és szerkesztette.

    Forrás: Klubrádió

    - Színházi pillanatok az Instagramon -