A pályázók között van Forgács Péter jelenlegi igazgató, Markó Róbert, a Vaskakas művészeti vezetője, Bakos-Kiss Gábor a Nemzeti Színházból és Sándor János színházi tapasztalatokkal bíró építész – számolt be a Kisalföld.

A kiírás szerint előnyt jelent a művéseti intézményben szerzett vezetői gyakorlat, angol vagy német nyelvvizsga, jogász- vagy közgazdászképzettség, Győr kulturális életének ismerete, nemzetközi kapcsolatrendszer és menedzserszemlélet.

Győr önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött megállapodása szerint a szakmai bizottság által javasolt személyt támogatja. A szakmai bizottság ülését legkésőbb március 4-ig kell megtartani.

Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Nemzeti Színház társulatának tagja, jogász úgy fogalmazott: „Győrben szenvedélyesen szeretik a színházat. Ahogy jómagam is. Épp ezért egy olyan színházat álmodtam meg alkotótársaimmal, amely a klasszikus zenés népszínházi alapokon nyugszik, de a lehető legszélesebbre vannak tárva a kapui. (…)”

Forgács Péter, Jászai Maridíjas színész, zenész, rendező, a Győri Nemzeti Színház igazgatója elmondta: „Folytatom tovább azt a sikeres munkát, amit a járvány megszakított.”

Markó Róbert író, dramaturg, műfordító, színházrendező, 2017-től a győri Vaskakas Bábszínház művészeti vezetője kifejtette: „Színházvezetői gondolkodásom alapkérdése: kinek csinálunk színházat? Milyen közönség, milyen néző vált jegyet a Győri Nemzeti Színház előadásaira? 2010 óta élek a városban. Belülről és kívülről, alakítójaként és fogyasztójaként egyaránt jól ismerem Győr kulturális életét. Tudom, milyen színháztól töltődik fel, kacag vagy rendül meg a győri polgár – hiszen én magam is az vagyok. Olyan színház az álmom, amely aktívan jelen van a város életében – előadásaival, egyéb művészeti eseményeivel, a társintézményekkel közösen nyújtott kulturális szolgáltatásaival. Amelynek épületét, előadásait, színészeit büszkén vallja magáénak a város. Amely izgalmas és átélhető módon reflektál Győr múltjára, jelenére és jövőjére, a közösségét foglalkoztató problémákra és kérdésekre. Amely képes aktív módon felmutatni a kulturális sokszínűséget. Amely helyi érték. Olyan színház az álmom, amely nem valamivel szemben fogalmazza meg magát, hanem valamiért. (…)”

Sándor János építész, díszletszcenikus pedig azt mondta: „Nyitott színházat képzelek, ezért a pályázat címe: Színház az egész Város! (…) A pályázatomban két állítást teszek: Nyisson ki a színház és menjen ki a színház a városba. Legyenek események az épületben délelőtt, rendezvények a hétvégéken, matinék, színházbejárás gimnazistáknak, közéleti beszélgetés a csillárszalonban, farsangi bál a színpadon. (…)”

Forrás: Kisalföld