A 2009-ben Mundruczó Kornél és Büki Dóra alapította Proton Színház a 2022-es évi működést kiegészítő támogatásra, illetve új produkció létrehozására beadott pályázatai – több más független társulathoz hasonlóan – már lassan egy éve nem kerültek elbírálásra. Az ezáltal okozott anyagi bizonytalanság – a gazdasági- és energiaválsággal tetőzve – leállásra kényszeríti a független társulatot.
Így az évet kénytelenek már novemberben zárni: 10-én és 13-án három alkalommal lesz látható alapító előadásuk, a Mundruczó Kornél rendezte Frankenstein-terva Margit-negyedben lévő Menta Teraszon, illetve 19-én két alkalommal legutóbbi bemutatójuk, a Reisz Gábor rendezte Komolyan röhejes vagyok az időközben már bezárt Tranzit Art Caféban, ami kizárólag a színházi előadás idejére nyit majd ki.
A leállás előtti előadások kapcsán ezt írta a Proton Színház a nézőinek:
„Hogy miért ne hagyjátok ki?
Mert nem tudjuk, mi lesz jövőre…
Mert nem biztos, hogy lesz folytatás…”
„Nemzetközi viszonylatban a legismertebb, legtöbbet turnézó hazai független társulat a 2009-ben Mundruczó Kornél és Büki Dóra által alapított Proton Színház. Történetük a Bárka Színház produkciójaként létrejött Frankenstein-tervvel kezdődött, amelynek nemzetközi kapcsolatait Dóra intézte, és amelyet a 2008/2009-es évad után önállóan kívántak továbbvinni. Az első „vegytisztán” Proton Színház produkció a Nehéz istennek lenni volt, amelynek a megvalósítására a brüsszeli Kunstenfestivaldesarts igazgatójától kaptak megbízást” – írta a Proton Színházról idén márciusban az Art Is Business.
A lapnak Büki Dóra, akkor úgy nyilatkozott: „A bizonytalanság folyamatos. Soha nem lehetett túlságosan előre tervezni, maximum másfél évre. Adna egyfajta biztonságot, ha látnánk előre mondjuk tíz vendégjátékot. Tavaszra Nápolyba és Barcelonába szól a meghívásunk a Látszatélettel, de érzem a másik partneren, hogy még kivár. Ebbe az előadásba a saját pénzünket is beleraktuk a koprodukciós partnerek hozzájárulása felett. A bemutató után fél év alatt lement az összes koprodukciós vendégjáték, semmilyen nyereségünk nem volt, sem vendégjátékunk a következő fél évre. A másik folyamatos nehézséget az egyeztetések jelentik, mikor, hol, tudunk játszani, ráérnek-e a színészek. Állandó zsonglőrködés folyik ez ügyben is.”
A kérdésre, mi segítene a financiális patthelyzetek megoldásában, elmondta: „30 millió forintnyi stabil állami támogatás lefedné a létezésünkhöz szükséges alapot. Az éves raktárbérleti díjunk négy-öt millió forint. Az elmúlt három évben tizenkét-tizenhárom millió forint működési támogatást kaptunk, abból lejön a raktárbérlet, és még semmit nem csináltunk. Ha bejelentünk valakit teljes állásban, az járulékokkal együtt még plusz 4 millió, összesen 4 millió marad egy évre.”
„Nemzetközileg sikerült nagyon magasan elhelyezni magunkat, a világ legnagyobb fesztiváljain szerepeltünk Avignontól Zürichig, Szingapúrtól Ausztrálián át Chiléig. Európa topszínházaiban is rengeteg vendégjátékunk volt a párizsi Bobigny-től Berlinig. Magasan jegyzettek vagyunk, úgy tekintenek ránk, mint egy komoly színházra.
A legjelentősebb fesztiválok vezetői személyesen ismernek, kollégának tekintenek. Ezzel szemben itthon sajnos nem tudunk akkora nyomot hagyni, mint amekkorát szerettünk volna, mint például anno a Krétakör. Egyre kevesebb a lehetőség a független színházi produkciók játszására. Egyrészt pénz függvénye, másrészt a nyitottság hiányából fakad.”
A Proton Színházban dolgozik jelenleg Monori Lili és szinte minden produkcióban játszik Láng Annamária, Rába Roland, de például Bánki Gergely, Katona László, Szemenyei János, Tóth Orsi is.