A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban december 28-án és január 7-én is műsoron lesz a Nem leszek a játékszered című zenés előadás Kecskés Tímeával és Siménfalvv Ágotával a főszerepben.

A történet egy gyárban játszódik, és azok, akik éltek abban a korban, a 60-as, 70-es években, sok olyan apró momentumot fognak felismerni, amiket maguk is hordoznak emlékeikben.

Csadi Zoltán rendező korábban a duol.hu-nak elmondta, leginkább arra koncentráltak, hogy azok a hangulatok megjelenjenek, amiket a jól ismert dalok közvetítenek, és amit gyerekként ő is átélt. A rendező számára talán a legnehezebb feladat az volt, hogy ezt a korszellemet megidézzék, hogy a dalokból áradó energiát, hangulatot megpróbálják összehozni a színpadon a táncokkal, a mozgásokkal.

„Én nem leszek sohasem a játékszered…”

Magyarország – 60-as évek. 1966-ban volt az első Táncdalfesztivál. Kovács Kati énekelte: „Én nem leszek sohasem a játékszered…” Megosztott első helyezést nyert (Toldy Máriával). Az idősebbek Koós János-, Korda György-, Toldy Mária-pártiakra szakadtak szét, a formálódó beatnemzedék Illés-, Metró-, Omega-, Kovács Kati-rajongókra. 1966-tól megjelentek a Centrum áruházak is. Konfekció volt „Ez a divat” módra. A gyárakban pedig az egyenrend egyenruhái. A miénk volt „legvidámabb barakk” a szocialista országok között.

A Nem leszek a játékszered koncertszínházi előadás egykori slágerekkel mesél el egy történetet. Két énekes színésznő, öt zenész és a Bartók Színház tánctagozata közösen idézik elénk a már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát.

A zenés darab szereplői Kecskés Tímea és Siménfalvy Ágota, táncművészei: Bánházy Eszter, Deák Bálint, Hahn Jusztina Sára, Halmosi Dzsenifer, Jaklics Liliána, Perger Balázs, Péter Szilvia, Széchenyi Krisztián, Zolja Adél, Végső Zsolt.

A koreográfiát Dunaveczki Éva jegyzi.