gate_Bannergate_Banner
Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 21., péntek
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    „Nem volt hajlandó belefakulni semmibe” – 30 éve halt meg Feleki Kamill

    2023. október 27., péntek 12:07

    Harminc éve, 1993. október 18-án halt meg Feleki Kamill Kossuth-díjas színész, táncos-komikus, a magyar Fred Astaire.

    Nagymező utca 17. Budapest Táncpalota (Moulin Rouge). Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek.

    Feleki Kamill Tivadar 1908. augusztus 21-én született Törökbálinton, ahol a Budapesten élő család éppen nyaralt. Apja címírásból tartotta el a családját, anyja gazdag cukrászfamíliából származott, de kitagadták, mert szegény férjet választott magának. Már gyerekként megragadta a színház varázslatos világa, tizenegy évesen határozta el, hogy színész lesz. A Városligetben magánórákat vett egy artistától, majd 1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába. Még el sem végezte az első évet, amikor egy táncszámát látva Lázár Ödön direktor leszerződtette a Király Színházhoz, majd Rátkai Márton és Gombaszögi Ella is szárnyai alá vette. A színházban egyre gyakrabban bízták meg koreográfusi feladattal, még Bécsbe is meghívást kapott.

    1929-től külföldön lépett fel, Camillo Feleky néven Európa előkelő lokáljaiban hódított táncszámaival. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárjaként ünnepelték, az Operettszínház mellett fellépett a Royal Orfeumban, a Royal Színházban, 1939 és 1941 között a Vígszínházban, a Városi Színházban, állandó szereplője volt a nyári színházaknak. 1936–1938 között Lakner Bácsi Gyermekszínházának tánckoreográfusaként is dolgozott. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel.

    Virtuóz táncos volt, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban táncra tanította kollégáit. Feleségével, a Fini néven közismert Metzger Jozefa Hermina Annával tánciskolát tartott fenn, ahol a társastáncra vonatkozó illemszabályokat is oktatta. A nőt a Moulin Rouge színpadán pillantotta meg, és első látásra beleszeretett, felesége haláláig együtt maradtak. Idősebb korában a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel illemtanárként, éveken át sugározták Tudni illik, hogy mi illik című sorozatát.

    a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor. Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész.

    A második világháború után a Pódium Kabaréban lépett föl, majd a Víg-, a Művész, a Magyar, a Belvárosi, a Modern, a Petőfi Színházban játszott prózai szerepekben. 1964-ben visszatért az Operettszínházhoz, de többször vendégszerepelt a Vígben, a József Attila és a Madách Színházban is.

    Apró, filigrán alkata, jellegzetes hanghordozása, kedves pöszesége és mozgáskultúrája sokáig meghatározta szerepkörét. Kisemberek sorát játszotta, közülük az egyik legemlékezetesebb Glauziusz bácsi, az öreg könyvelő Kerekes János Állami Áruház című zenés filmjében. A Csárdáskirálynőben Honthy Hanna mellett hívta fel magára a figyelmet a jóságosan bölcs Miska pincér szerepében, a Luxemburg grófjában a kissé szenilis Sir Basilt alakította nagy sikerrel, raccsolva énekelve: „szívem szevet…”. Prózát is zseniálisan tudott játszani, Molière Képzelt betegében Argant alakította, Neil Simon Napsugár fiúk című komédiájában a zsörtölődő, kivénhedt komikust.

    1936-tól számos filmben szerepelt, az Állami Áruház mellett többek között A tanítónő, a Beszterce ostromaA csodacsatár, a Gerolsteini kaland, az Othello Gyulaházán vagy A gyilkos a házban vancímű alkotásban. Utolsó, talán legemlékezetesebb filmje Gárdos Péter Uramisten című drámája volt, amelyért 1986-ban elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díját (megosztva a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal).

    1972-ben megvált az Operettszínháztól, 1977-ben mégis szerepet vállalt a Kabaré című musicalben. A darabban utoljára 1978 júniusában lépett színpadra, mert felháborította, hogy beugró partnere csak a súgót figyelte egész előadás alatt. Ahogyan fogalmazott, „megszüntette” magában a színházat, ahová még nézőként sem tette be többé a lábát. A színházi ajánlatoknak ellenállt, de összeállított egy műsort, amellyel egy ideig még eljárt vidékre vendégszerepelni.

    Híresen sértődékeny ember volt, akitől sérelem érte, azzal nem vitatkozott, nem veszekedett, hanem az illetőt egy jegyzetfüzetbe írva „megszüntette”, függetlenül attól, mekkora sztár volt az illető. Honthy Hannával számtalanszor fellépett a Csárdáskirálynőben. A művésznő minden pillanatban primadonnaként viselkedett, és nehezen viselte, ha más is sikert aratott mellette. Egy alkalommal az előzetesen megbeszélt jelenetet felrúgta, Feleki helyett egyedül ment fel a színpadra, és az utána nyúló apró embernek még rá is vert egy esernyővel a kezére. Feleki vérig sértődött és nem volt hajlandó a továbbiakban egy színpadon szerepelni Honthyval. Fukarsága is közismert volt, egy korabeli pesti vicc szerint Bilicsi Tivadar és Feleki Kamill együtt mentek vacsorázni. Feleki még a leves kanalazása közben megkérdezte Bilicsit, hogy mennyi borravalót ad a személyzetnek. Öregem, én hozzád igazodom, mondta Bilicsi. Erre Feleki: Nem lesz az kevés?

    Gábor Miklós, Feleki Kamill és Latabár Kálmán

    Felesége halála után végleg bezárkózott, elvonult a világtól, a közönség egykori nagy kedvence a halála előtti években szűkösen élt.

    „Verebes István később úgy magyarázta visszavonulását: ahogy korábban Kabos Gyula, úgy Feleki sem volt hajlandó belefakulni valamibe. „Mert Feleki Kamill akkor Feleki Kamill, ha helyzetben, szerepben, szövegben is az” – így látta Verebes. Molnár Gál Péter pedig már halála után értékelt úgy a Kritikában: „Feleki Kamill elmenekült. Visszavonta magát. Elzárkózott. Döntésére rá sem hederítettünk. Néma ítéletét elengedtük fülünk mellett. Színpadról távozása föl sem tűnt. Föltűnhetne most, végső távoztakor, hogy idejekorán rendelkezett az abgangról, nem akart tapsos kimenetelt, telt házat a temetőben, nagyérdeművel és érdemetlen szakmával. Elhárította magától a színésznép krokodilkönnyeit.”

    Pedig rendkívüli dolgokat kaptunk Felekitől a szerző szerint. Vígszínházibbnak látta a vígszínháziaknál, előkelőbb eszközűnek a prózistáknál. És csak sorolta a szuperlatívuszokat: „A legnemesebb művészi hatást keltette cintányérokon-üstdobokon keresztülharsogva a parányi, selyp hangjával, a parányi emberek nagy szívének dobogását és nagy fájdalmának zokogását. Annyira halk volt, hogy a legzenebonásabb hacacáréoperetten is túlhallatszott erkölcsi tisztasága, választékos finomsága.” Mindebből valamit talán utólag is visszakaphatunk, ha a vele készült filmeket, tévéjátékokat nézzük” – írta a Magyar Hang (2023.10.20 – 23. oldal).

    Feleki Kamill 1993. október 18-án, nyolcvanöt éves korában halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára. Művészetét 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben Érdemes Művész, 1961-ben Kiváló Művész címmel ismerték el, 1991-ben lett a Fővárosi Operettszínház örökös tagja.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram