A József Attila-díjas író több mint tíz éve tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a szenátus tagjaként rektori tanácsadó is volt. Ám miután a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium minden jogot megvont a szenátustól, ő is leköszönt. Úgy véli, az SZFE ügye túlmutat önmagán: valójában az egész magyar felsőoktatás jövője a tét.

Annak kapcsán, hogy Vidnyánszky Attila szerint a diákok egy szűk radikális csoportja tartja rettegésben a többieket, úgy nyilatkozott: „Készült nálunk egy felmérés, amelyből kiderült: a válaszadó diákok 97 százaléka egyetért azzal, hogy a hatalom által kierőszakolt modellváltással szemben egységesen kell fellépni. Gyakran vádolnak minket, tanárokat azzal, hogy manipuláljuk, hergeljük a fiatalokat. Vegytiszta baromság. Önálló, felnőtt emberek, ha akarnánk, se tudnánk befolyásolni őket. Olyanok, akik képesek saját elhatározásukból kiállni az alapvető szabadságjogokért, az egyetem autonómiájáért és az emberi méltóságukért.”

A modellváltásról szólva úgy fogalmazott: „Az állami felsőoktatási intézményeknél a nemzeti felsőoktatási törvény előírja, hogy az egyetemi szenátust választani kell. Rendelkezik a jogköreiről is: a szenátus dönthet a tantervről, a szervezeti és működési rendről, a rektorról, a szakindításokról, a tanárok kinevezéséről, költségvetésről. Csakhogy mindez a modellváltással létrehozott magánegyetemekre már másként vonatkozik: ezeknél lényegében minden jogot elvesznek a szenátustól, és a hatalom által kijelölt kuratóriumnak adják át. Ők pedig úgy írhatják át az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, ahogyan akarják. (…) És ehhez tegyük hozzá, hogy 2022 januárjától az állam minden esetben le fog mondani az alapítói jogairól, és átadja azokat az általa létrehozott magánalapítványoknak” – világított rá Németh Gábor.

„Mi azt szeretnénk, hogy adják vissza az egyetemünk autonómiáját, a szenátusunkat helyezzék vissza a jogaiba, és azután elkezdhetünk együtt gondolkodni a modellváltásról. Hogy valójában mit is jelent ez. Mert például Vidnyánszky világossá tette, hogy számára ez az ideológiai harc eszköze, és az a célja, hogy a nemzeti keresztény értékek – értsünk ezeken bármit – helyet kapjanak az egyetemen” – tette hozzá Németh, aki arról is beszélt, egy egyetem nem úgy működik, hogy aki rendel magának pozíciót, az kap is, ha pedig nem, akkor jön és elfoglalja az egész intézményt.

„Ötven belsős tanárunk van, és mintegy 180 külsős. Meg lehet nézi, hányféle szellemi irányzatot, ízlést képviselnek. Maga Vidnyánszky is többször tartott kurzust nálunk. Lehet, hogy ennek ellenére a sértettsége hajtja, de ebben a történetben nem az ő személye a fontos. Pusztán attól, ha visszalépne, de ugyanez az antidemokratikus szisztéma maradna, semmi nem változna. (…) Mindenesetre a megnövelt büdzsé költségkeretében megjelent két tétel az új tanárok szerződtetésére és ideiglenes campus bérlésére. Az sem zárható ki, hogy odarendelik oktatni a jelenlegi tanárokat, és tanulni a diákokat. És ha valaki ennek nem tesz eleget, annak lehetnek következményei” – vetette fel Németh Gábor.

„Amikor az SZFE hallgatói kiállnak az universitas eszméje mellett, ősrégi szabadságjogokat védenek. A liberalizmus és a baloldaliság a világon sem volt még, amikor 1398-ban megalakult a koreai Szonggjungvan Egyetem, amelynek területére még császár sem léphetett be engedély nélkül. (…)
Az SZFE ügye kezdettől fogva több önmagánál: felhívja a figyelmet arra az irtózatosan növekvő demokratikus deficitre, ami minden területen megmutatkozik” – nyilatkozta Németh Gábor.

A teljes interjú ITT olvasható.