gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 27., hétfő
    banner_bigBanner4

    Nincstelenek – Előadás készül Borbély Szilárd utolsó regényéből a Bartók Színházban

    2022. november 9., szerda 06:00

    „Nincstelenek. Borbély Szilárd utolsó regénye. Bár ő maga nem tartotta regénynek. Évekig írta. A Nincstelenek címet egyébként Németh Gábor fordító adta a regénynek annak idején. Alcíme lett: Már elment a Mesijás? A dunaújvárosi Bartók Színháznak jutott az a megtiszteltetés, hogy színpadra vihetjük a mű adaptációját. A regényt Balassa Eszter és az előadás rendezője, Horváth János Antal írta színpadra. Németh Gábor író, Borbély Szilárd egykori barátja, dramaturgja az előadásunknak, amelyet november 18-án mutatunk be a Bartók Színház Stúdiótermében” – közölte a teátrum.

    Borbély Szilárd 2014. február 19-én halt meg. Jövőre lenne 60 éves. A kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb költője, írója. Ma már klasszikus.

    A Bartók Színházban ismét egy remek csapat kezdi a próbákat: Kovács Vanda, Alberti Zsófi, Holecskó Orsolya, Csadi Zoltán, Kiss Attila, Takács Géza, Dióssi Gábor, Georgita Máté Dezső.

    Ajánló az előadás elé:

    A Borbély Szilárd revelatív, nagysikerű regényéből készülő előadásban egyszerre jelenik meg a naturalizmus és a költőiség, miközben személyes szemszögből mozaikszerűen mutatja be egy futóhomokra épült kis magyar falu életét az 1970-es években, a mélyszegénységtől keserves mindennapokat, a kirekesztettség öröklődését. Egy fiú meséli el a gyermekkorát, amelyet áthat a csupán eggyel és önmagával osztható magány, amit nem lehet részekre bontani, amit egyben kell cipelni. Az életrajzi ihletésű történetet átjárja a sötétség, a kilátástalanság, mégis ott van benne a pislákoló fény, a remény.

    Németh Gábor így nyilatkozott A NINCSTELENEK színpadi változatáról:

    „Nem úgy van itt, mint szegény helyen”

    Regényből színházat? Istenkísértés, tényleg.  Jön a rendező és mindenféle egyéb szakmunkások, és a finom szövésű próza időtlen, anyagtalan lebegését kézzel fogható, drámai valósággá alkalmazza. A színház, fájdalom, reménytelenül konkrét, nem adhat mást, csak mi lényege, kicsontozza a szépirodalmat, kíméletlenül megfosztja attól, ami csak az irodalom sajátja. 

    Borbély Szilárd mindent elkövetett, hogy a Nincstelenekben elkerülje Túrricse szocio-realista „ábrázolását” – ugyanakkor a regény borítóján megadta a település pontos GPS-koordinátáit. Ehhez a paradoxonhoz kellene méltónak lenni a színpadi változatnak. 

    A regény természetesen, Heideggert idézve, Létházán, azaz a nyelvben és a nyelv által történhet meg. A színház létfeltételei mások, de  a hitelesség itt is csak esztétikai kategóriaként értelmezhető. Nem az úgynevezett tényeknek való megfelelést jelenti, hanem egy zárt, addig sosem létezett világ működési törvényeinek elgondolását és megteremtését. A jó előadásnak mindenkor újra kell alkotnia az egész világot, a csak rá érvényes, eldobható szabályaival együtt. A regény mondatait fényre és sötétre, színekre és hangokra, gesztusokra és mozdulatokra fordítani – ennek a tulajdonképpen reménytelen vállalkozásnak a kockázata a legvonzóbb benne. 

    Balassa Esztert és Horváth János Antalt, a színpadi változat szerzőit itt és most – Borbély hagyatékához híven – nem a szociológiai értelemben vett szegénység, hanem a nincstelenség mélyebb értelme, a kiszolgáltatottság, az univerzális kisemmizettség állapota érdekli.

    “Ez nem kívánságműsor. Nem úgy van itt, mint szegény helyen, hogy ez sincs, meg az sincs. Nálunk semmi sincs.” – ahogy a kocsmai viccé züllött maxima állítja.  

    Borbély Szilárd világban nem maradt helye a reménynek. Ez a nehéz örökség alig elviselhető terhet jelent. A legtöbb, ami elmondható, vele mondható el:

    „A teremtés félelmetes csendje nyomasztó. Jézus halott teste a sírban. Minden tanítvány bezárkózva, magányosan várja a sábesz kimenetelét, a Szombat Királynő távozását, a Mester visszatértét. Még nem tudni, csak remélni lehet, hogy feltámad Krisztus halottaiból, hogy legyőzze halálával a halált. És ahogy az ortodox egyház ikonográfiája ábrázolja, alászálljon Győzelmes Krisztusként, és az ősatyákat, Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, és mind-mind az igazakat, általvigye az új világba, ahová mindannyian vágyunk. Ahová csupán a vágyon keresztül vezet út.”

    Ez az előadás – szándékaink szerint – ezt a vágyat mint a remény hűlt helyén maradt valóságot szeretné megjeleníteni és megörökíteni.

    Németh Gábor

    A Nincstelenek ősbemutatójára november 18-án kerül sor a Bartók Színházban.

    Jegyek már válthatók: https://www.jegy.hu/…/borbely-szilard-nincstelenek-137990

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram