Novák Eszter két operaprodukciót is rendez Szentendrén augusztus során: 12-én Pergolesi La serva padronáját vitte színre historikus zenei előadással a Barokk udvarlás kisfesztivál részeként, 20-án pedig Selmeczi György két ős-operáját, a Szent Jakab- és a Szent Vitus-játékot, utóbbit saját SZFE-s zenés színművész osztályával.

„A Pergolesi-műben csak annyi a kortárs elem, hogy itt vagyunk a 21. században, 21. századi emberek csináljuk, de attól ez még egy barokk opera. A Selmeczi-művek, amelyeket szerzőjük ős-operáknak hív, visszanyúlnak a passiójátékok hagyományaihoz, a szentek életéhez” – mesélte a Revizornak Noák Eszter.

„Ez kortárs zene, amely az egyházi zene és az opera hagyományait ötvözi, ilyen értelemben mondhatjuk: posztmodern. A történet, a legenda Szent Jakabé és Szent Vitusé, és ezek hatnak az emberi szívre. A Vitus eredetileg egyetemi vizsgamunka volt az SZFE-s zenés színművész osztályunkkal, és nem annyira rendezőnek titulálnám magam, hanem inkább szolgáló pedagógusnak. Ha már a rendezésről beszélünk, fontos megemlítenem Blaskó Borit, aki a koreográfiát csinálta, az ő különleges világa sokat tett hozzá az előadáshoz. Csak a Szent Vitus-játék új, a Szent Jakab-játékot évekkel ezelőtt írta Gyuri, még az előző osztályunk diákjaival adták elő. Most ez egy gyors, de furcsa és szép találkozás lesz: a kórust a jelenlegi osztályunk fogja adni, a szerepeket pedig a régi tanítványok éneklik. Szép összegzés lesz” – számolt be a rendező.

A kérdésre, a szentendrei bemutatók után mik a tervei, elárulta: „Megyek ősszel Szegedre, ahol Örkény Macskajátékát rendezem. A nagyváradi Szigligeti Színházban készítjük elő az évadot, és persze az osztályom számára is a jövő évet. Most lesznek negyedévesek, akik a Szent Vitus-játékot is játsszák, és a negyed-ötödév jelenti mindig azokat az izgalmakat, hogy ki, hogy és hol tud elhelyezkedni. Nagyon büszke vagyok rájuk, 19-en vannak, és egyetlen sincs köztük, akinek legalább egy színházi munkája ne lenne. (…)

Beszélünk tervekről, művészetről, szakmáról, közben azért egy nem is akármilyen háború zajlik a szomszédos országban, emellett pedig elég komoly gazdasági válság alakul. Még nem is tudjuk felmérni, hogy a kultúrára és a művészeti tevékenységekre ez milyen hatással lesz. Meg fog mutatkozni a intézmények költségvetésében, a rezsiszámlákban, a vásárlóerőben. A nagy zenés színházaktól eltekintve nem a gazdagok járnak színházba, hanem az átlagemberek, és azok, akik nagyon szívesen mennének, például a pedagógusok, már most is kénytelenek megvonni maguktól ezt a szórakozási formát, nem marad abból a kis pénzből színházjegyre. Sejtjük mindannyian, mit hoz a recesszió, de nem tudjuk, nem látjuk még pontosan. Addig is próbálunk úgy csinálni, mintha minden normális lenne. Úgy adunk interjút, hogy abban művészeti kérdésekről beszélünk, és persze ez is a dolgunk, hiszen ezek a szakmai kérdések akkor is megmaradnak, ha visszaszorulunk a konyhába. Hálás is vagyok ennek a véletlennek, mert nagy dolog Pergolesi-zenét hallgatni és énekesekkel, zenészekkel dolgozni. Ezekre a percekre elfelejtem én is a szorongást, de utána újra és újra szembenézek vele. Amíg még csak lebegő bárdként érezzük ezt a fejünk fölött, ki kell az örömre hegyezni ezeket a heteket, és utána a nehézségekben is minden lehetséges módon meg kell próbálni örömet nyújtani az embereknek. Azt hiszem ez lesz a legfőbb feladatunk” – fejtette ki Novák Eszter.

Az előadásokról további információ itt és itt található.