Nyílt levélben fordul a Magyar Színház igazgatójához, Nagy Viktorhoz Hunyadi Emőke.

2022. áprilisában megjelent a HVG 360 oldalán egy interjú Gy. Tamás koreográfus egykori diákjával, Hunyadi Emőkével és 23 másik bántalmazottal, akik úgy döntöttek, hogy véget vetnek a mozgástanár sorozatos hatalommal való visszaéléseinek és elmesélték történetüket a nagy nyilvánosság előtt. Hunyadi Emőke azóta több nyílt levélben reagált arra, hogy a Magyar Színház Facebook oldalára az újonnan repertoárra került Rómeó és Júlia című előadás olvasópróbájáról készült képeken, a társulat tagjai között premierplánban volt látható Gy. Tamás. Most egy újabb levélben szólította meg Nagy Viktpr direktort.

Nagy Viktor letiltott a közösségi oldalakon. Így nem tudom taggelni, reménykedjünk felhallatszik a levelem. Elismert közszereplőként, az ország másik ( I. helyezett Nemzeti) legnívósabb kulturális intézményének vezetőjeként miután nyilvánosság előtt egy eljárások alá vont szexuális ragadozót foglalkoztatott, és a súlyos társadalmi kérdéseket érintő felelősségében nyilvánosan számonkérték, válaszadás és felelősségvállalás helyett művészúr azt a megoldást választja, hogy leitltja az illetőt a közösségi oldalakon, aki történetesen a szexuális ragadozó egyik áldozata. Hát ezt elég kellemetlen lesz vak komondorosdival kimagyarázni. A nemzeti, keresztyén elveket valló, kulturális intézmény és közszereplő egy kiskorúakat szexuálisan bántalmazó ragadozónak tálcán kínálja a friss-ropogós fiatalokat, majd az ezt számonkérő áldozatot tiltják el a nyilvánosság előtti kérdezés lehetőségétől? Nos két dolog lehetséges: Havasi Bertalanhoz csatlakozva a művészúr reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik – ez esetben sürgősen le kell mondania intézményvezetői pozíciójáról, mert alkalmatlan a munkájára és a felelősség vállalására -,

vagy szimplán annyira gyáva, hogy képtelen intézményvezetőként bármilyen felelősséget vállalni – ez esetben sürgősen le kell mondania intézményvezetői pozíciójáról, mert alkalmatlan a munkájára és a felelősség vállalására.

Művészúrnak az évadzárás apropóján a Magyar Színház oldalán megjelent interjúban sikerült újra nagyot alkotnia. Nem elég a sunnyogás és tömegnyi ember arkönköpése. Művészúrnak sikerélménye van. A kiskorúakat bántalmazót és az őt védő, abúzust nyilvánosan hiteltelenítő Eperjes urat Budapest legerősebb csapatának nevezi a nagy nyilvánosság előtt. Mindenki megtisztelve és derűsen érzi magát, a színház erkölcsi és szakmai színvonala a csúcson van, Vidnyánszky Attilával versenyezve az ország első számú kulturális intézményeit tartják fenn a magyar embereknek. Vagyis tartjuk. A keresztyén szellemiséget Eperjes színművész-alkotó-színházi-mesterember biztosítja a színház falai között, aki az Index.hu interjújában kis semmiségnek és reagálásra érdemtelen hisztinek nevezte az áldozatok történeteit.

Jó lenne, ha lenne minek örülni, a hazugság valós lenne, nem igaz? Megértem, hogy kerüli a tükröződő felületeket, ill. nekünk lenne a legjobb, ha nem lenne az, ami, de sajnos a mai napig nem adott választ sem a nyilvánosság előtt, sem a színház dolgozóinak arra, hogy miért helyezett föléjük hatalmi pozícióba egy közismert ragadozót. Ahogy arra sem, hogy ez a „kis baki” megszűnt-e már. Vagy, hogy a korábbi nyilatkozatuk alapján milyen intézkedésekkel biztosítják a színházban tisztességes és biztonságos környezetet. Arra sem adott választ és magyarázatot, hogy a dolgozók miért érzik azt, ha megszólalnának az emberi méltóságuk és biztonságukhoz fűződő jogaik sárbatiprása miatt, akkor őket érnék még további atrocitások. Vagy hogy milyen módon tervezik visszaszerezni a munkatársak és a mélyen tisztelt közönség bizalmát. Netán nemzetünk a másik közismert és elismert intézményvezetője tervezi-e meglépni azt a szakmai és morális minimumot, hogy felelősséget vállal és lemond a posztjáról?

Vagy tartjuk, hogy nincsittsemmilátnivaló? Akárhogy is, a felelősség önt terheli. Mi várjuk a reakciót. De ne húzza nagyon sokáig művészúr, egy ember megnyomorításához elég egy szemvillanás is. Akár ennyi is. Vagy ennyi.

Üdv,

Hunyadi Emőke