Ódor Kristófot, a Centrál Színház társulatának tagját Pifkó Szera kérdezte többek közt arról, hogyan élte meg azt, hogy egyik pillanatról a másikra, bizonytalan időre, abba kellett hagynia a játékot.

A teljes interjút itt olvashatja.

“Amikor a karantén elkezdődött, akkor annyi minden volt egymás után, hogy örültem, hogy egy kicsit szusszanhatok. (…) Az elején ez a pánik rám is hatott és volt olyan hét, amikor nem mozdultam ki a lakásból. Amikor a karantén elkezdődött, annyira féltem attól, hogy majd minden be lesz zárva, hogy irgalmatlan bevásárló körutat tartottam. Szoktam festeni, ezért az ételeken kívül vásároltam egy rakat vásznat, ecsetet, festéket, meg könyveket is. Az elején még én is azt vallottam, hogy a vírushelyzet megfékezésének az otthonmaradás a kulcsa és abban reménykedtem, ha ezt tényleg betartjuk, akkor hamarabb vége lesz ennek az egésznek.”

A Maradj otthon c. klipjén túl a közönség a karantén ideje alatt láthatta még a Centrál Színház Facebook oldalán is szövegösszemondó videókban. Ennek kapcsán kifejtette: „A Centrál Színház szerintem a színházak közül a legjobban kezelte ezt a karantén helyzetet az online média felületein. A Centrál mindig is jól építette a közönségkapcsolatait, erre nagyon-nagy figyelmet fordított. (…) Érdekes látni, hogy melyik színház, mennyire veszi ezt komolyan. De napjainkban nagyon széttöredezett az egész kultúra, mint olyan.”

A kérdésre, hogy érzi, mennyire kell jelen lennie és megnyilvánulnia a közösségi médiában, Ódor Kristóf azt válaszolta: „Ez például egy jó része ennek a jelenlegi világnak, hogy kinyilváníthatod a véleményedet és élhetsz a véleménynyilvánítási jogoddal. Csak ez is nehéz, mert olyan szinten nem lehet eligazodni a dolgok között, hogy már az ember nem tudja, mit gondoljon. Most a Színművészetinél, ott eléggé egyértelmű volt, hogy mit gondolok, kint is voltam tüntetni, de egy csomó mindenben nehéz állást foglalni. Az egyetemes emberi értékeket kéne szem előtt tartani és akkor azok alapján elevickélni, de annyira szét lett darabolva és töredezve a közélet, a kultúra, hogy nagyon nehéz így egy oldalt választani, hogy én csak itt, és csak ezt, mert azt sem lehet teljes mellszélességgel képviselni. De az is biztos, hogy nem jó megoldás, ha mindenki csak hallgat, és szépen kivár, hagyja, hogy sodorja az ár.”

„Én is vidéken kezdtem. Jó is egy vidéki színházban játszani, ennek számos oka van, de mondjuk, ha azt látja egy frissen végzett színész, hogy egy adott színházba nem hívnak érdekes, izgalmas rendezőket, nem kísérleteznek, vagy nem történik olyan fajta munka, ami őt művészileg inspirálja, főleg friss végzősként, tele ambícióval, akkor oda ezért nem szeretne menni. De, hogy tartja még magát az a fajta gondolkodás, hogy jobbos meg balos színház, hogy elnyomó baloldali színházi elit, az már eleve nonszensz. Sajnálom ezt az egészet és tudod, úgy tűnik, mintha lehetne kommunikálni, de nem. Ez szomorú és az a baj, hogy az ember kezd is kicsit kiábrándulni ebből az egészből, már semminek nincs igaz jelentősége szakmai vagy művészi értelemben” – vélekedett Ódor Kristóf.

A teljes interjút itt olvashatja.