Nagy sikerrel mutatták be szeptember közepén a La Mancha lovagja című musicalt az Operettszínházban, azonban a járványhelyzet miatt több előadást is le kellett mondaniuk.

Az elmaradt előadások pótlásáról megszületett a döntés: októbereben tűzik újra műsorra Don Quijote történetét, mely sokunk számára ismerős…

Vincze Balázs rendező elmondta, hogy a darabbal márciusban a premierhéten is le kellett állni a koronavírus-járvány miatt, és azóta nem tudták bemutatni a három szereposztással játszott musicalt. De szeptember közepén végre színpadon is bemutatkozhatott a búsképű lovag története.

A rendező korábban úgy nyilatkozott, hogy a mai környezetbe, egy modern korba helyezte a La Mancha lovagját, mely a hitről, a reményről és a barátságról szól. A cél az volt, hogy a mai felgyorsult, manipulált világban a fiatalokat be tudják vonzani a színházba, és az értékeket hitelesen tudják megmutatni számukra.

Az őszi premiert követően azonban ismét leállás következett, de az előadásokat természetesen pótolják, erről ITT olvashatnak bővebben.

Talán soha nem volt akkora szükségünk Don Quijote idealizmusára és hitére, mint ebben az időszakban:

„A hosszú bezártság és a járványügyi helyzet miatt elhalasztott márciusi premier után lelkünkig hatolnak a darab költői mondatai, mindenki könnyebben átérzi a darab üzenetét, miszerint „a lélek, csak az segít tovább”, a szeretet az, ami mindent jobbá varázsol, és hogy az élet keserű óráit könnyebb elviselni annak, aki meg tudja látni az öröm pillanatait. Színházunk missziója, hogy a La Mancha lovagja című előadással is felemelje a lelket, lenyűgöző színészi alakításokkal és izgalmas látványvilággal” – írta a Budapesti Operettszínház.

Az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban. Az első európai bemutatót Madridban tartották, majd Londonban láthatta a közönség.

Harmadik alkalommal 1971-ben, Budapesten mutatták be a nemes lovag gondolatébresztő történetét, éppen az Operettszínházban, akkor Darvas Ivánnal a címszerepben.

Don Quijote szélmalomharca sokunk számára ismerős: a történet arra keresi a választ, hogy milyen lenne a világ, ha abban a szeretet, az elfogadás, a gyengédség és a szolidaritás uralkodna. Vajon mit tudunk kezdeni napjainkban a lovagi nemeslelkűséggel, tisztasággal, a lovagi eszményekkel?

Vincze Balázs rendező koncepciójában Don Quijote a mai kor embere, aki bejárja az élet sötétebb és derűsebb oldalait, és a vizuális effektusokban gazdag látvány sem vonja el a figyelmet az előadásban fellépő művészek tehetsége elől.

A történetben jelen van a humor, a koreográfiában a játék, a váltakozó ritmusú spanyol zenei világ pedig visszarepít a fikció világába.

Bolba Tamás karmestert idézve „Ennek a musicalnak az a sajátossága, hogy minden egyes song magában hordozza az aktuális tragikum és komikum lehetőségét, a darab üzenete dalokban is megfogalmazódik külön-külön. Minden egyes dal önálló életet él, és rövidsége ellenére nagyon mély rétegeket érint”.

Az előadás díszlettervezője, Erdős Júlia Luca kortalan díszletet álmodott meg, mely a mű mondanivalójára fókuszál. A tisztán tükröződő, fényvisszaverő felületek önmagunk bebörtönzött lelkületét vetítik ki.

A jelmezkoncepció teret enged egy autoreflexív olvasatnak: Fekete Katalin jelmeztervező szerint: „a történetben Cervantes az, aki Don Quijoteként Aldonzából Dulcineát, a Kormányzóból Fogadóst, a Hercegből Tudóst „varázsol”. Jelmeztervezőként az motivált ebben a munkában, hogy az átalakulást, a mesébe vonódást segítsem egyszerűen és elegánsan.”

Főbb szerepekben többek között Németh Attila, Nagy Lóránt, Homonnay Zsolt, Serbán Attila, Sándor Péter, Kocsis Dénes, Peller Anna, Nádasi Veronika és Dancs Annamari látható. Karmesterek: Bolba Tamás és Tassonyi Zsolt.

Forrás: Budapesti Operettszínház, MTI, Színház Online