A Budapesti Operettszínház online felületén február 5-én először láthatták A Pendragon-legendát, melyben krimi, misztikum és szerelem is ötvöződik. A zenés előadás rendezőjét, Somogyi Szilárdot a Papageno kérdezte.

A Papageno cikkéből:

Somogyi Szilárd hangsúlyozta, nagyon szeret olvasni, elengedhetetlennek tartja, hogy minőségi irodalmi alapanyag kerüljön színpadra, és azok is megismerjék ezeket a műveket, akik esetleg nem vennék le a polcról a köteteket.

„Az is fontos számomra, hogy új magyar zenés darabok készüljenek, mert kiváló zeneszerzőink vannak, akik éhesek arra, hogy témát kapjanak. Alkotóként pedig akkor, amikor újat csinálhat az ember, nincsenek azok a megkötések, amik egy nagy klasszikus musical esetében, itt mi állítjuk fel a saját szabályainkat, ami rendkívül inspiráló. Nagyon örülök, hogy Kiss-B. Atilla letette a voksát A Pendragon-legenda mellett, mert nemes célt visz tovább: azt, hogy a saját történeteinket, a kulturális örökségünket egy új generáció is megismerje” – fűzte hozzá.

A Pendragon-legenda rendezője a színház és a zenés színház törvényszerűségeiről kifejtette, hogy nehéz vállalkozás, komoly kihívás volt, két és fél évig dolgoztak rajta, míg Kovács Adrián zeneszerzővel és Galambos Attila szövegíróval az ötlettől a bemutatóig eljutottak.

„A Pendragon-legenda különleges, többrétegű regény, ezért tulajdonképpen meg kellett csinálnunk a magunk Pendragon-legendáját” – fogalmazott Somogyi Szilárd, aki arról is szót ejtett, minden térben nagyon sokat játszik a fénnyel, azzal, hogy hogyan lehet megteremteni úgy egy miliőt, hogy közben a néző tekintetét is vezeti.

„Ezek a szuperközelik ugyanúgy működnek minden térben. Ez az előadás a Kálmán Imre Teátrumban úgy működik, mintha ez a kis létszámú ensemble szét akarná feszíteni a falakat. Túri Erzsébet látványtervezővel sikerült megteremtenünk, hogy a teljes színpad és nézőtér átváltozzon Lord Owen Pendragon kastélyává, és a közönség azt érezze, helyszíni tanúja az eseményeknek. Sikerült olyan felvételt készíteni, ami a tévéjáték és a színházi előadás között van, és a nézők olyan pillanatokat csíphetnek el, amiket egy élő előadásban nem biztos, hogy meglátnak vagy észrevesznek. Amikor megnéztem a felvételt, én magam is izgalmas felfedezéseket tettem többek között arról, mennyire gazdagon játszanak a színészek.”

A teljes interjút ITT olvashatják.

A Pendragon-legendát februárban többször is megnézhetik online, jegyeket itt lehet venni.

„Hiszek a testnek feltámadásában”:

Szerb Antal fantasztikummal teli, fordulatos regényejócskán megelőzte a korát. Nem véletlen, hogy alapanyagául szolgált több színpadi és egy 1974-ben készült filmes feldolgozásnak, utóbbiban a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakította.

Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyre, de a történet lényege változatlan: Bátky doktor, a londoni tanulmányúton tartózkodó magyar bölcsész meghívást kap Pendragon urától a kies Walesbe, ahol az érdeklődése fókuszában álló középkori titkos társaság, a Rózsakeresztesek után nyomozhat.

A kellemesnek és hasznosnak ígérkező kirándulást különös események teszik hátborzongatóvá: kísérteties próféciák, gyilkossági kísérletek és egy tudományos felfedezés, amelynek talán nem is szabad nyilvánosságra kerülnie.

Mindeközben folyik a hajsza a titokzatos kórban elhunyt milliárdos által hátrahagyott hatalmas örökségért. Krimi, misztikum, szerelem ötvöződik a walesi históriában, amely fölött végig ott lebeg a Pendragonok jelmondata: „Hiszek a testnek feltámadásában”.

Forrás: Papageno, Operettszínház