Ismét online lesz elérhető az Örkény Színház Tartuffe előadása az Eszinhaz.hu felületén.
Ajánló sorok az előadás elé:
„Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni.”
Lukács evangéliuma 12. 1.-3.
Molière drámájának keletkezéstörténete és egykori botránykrónikája a színház hatalmi,politikai beágyazottságáról árul el igen figyelemreméltó mozzanatokat. Az Örkény Színház előadásában ez a beágyazottság a magánélet legbelső intimitását is érintő tabusítás és rejtettség feszültségéből robban: a darab legvégén – Molière szellemében.
Parti Nagy Lajosposztmodern, a szókimondó szlenget és a biedermeier finomkodást váltogató átirata ultramodern térben, egy mai high tech nappaliban szólal meg.
Bagossy László rendező a produkcióról:
„Parti Nagy dramaturgiailag teljesen megtartotta az eredeti művet, nyelvileg viszont szabadon bánt vele, újrabeszélte, felerősítette a mai hangokat, rengeteg olyan szó került a szövegbe, amik aktuálpolitikai szinten, a sajtóban, az utcai vitákban is felbukkannak. (…)
A szereposztásban valóban ellene mentem néhány sztereotípiának. Orgon felesége, Elmira például nem a szokásos negyvenes nő, hanem jóval fiatalabb, nagyjából egyívású a mostohagyerekeivel. Feszültebb, izgalmasabb helyzetnek gondoltam, hogy kapcsolata a férjével, akinek ez a második házassága, már csak a nagy korkülönbség miatt sem problémamentes. Orgon anyjának, Pernelle-nének a figurája Molière-nél polgár, míg a mi előadásunkban parasztasszonyként jelenik meg, mert úgy éreztem, hogy a bigott tradicionalizmus és vallásosság a mai magyar néző számára így jobban azonosítható. Ráadásul a mi előadásunkban ez a döntés Orgon származására is egészen más fényt vet.
Tartuffe alkatát a kritikusok és a művelt színházba járók mind ismerni vélik: intellektuális típus, puha, óvatos lény, aki eleinte a nézőt is képes becsapni. Ettől igencsak elüt a Nagy Zsolt-féle robusztus, bűnözői alkat, akiről ordít a gazemberség. Ám a darabban az áll, hogy a család tagjai – Pernelle-nét leszámítva – kezdettől átlátnak a szitán, nekünk, nézőknek pedig miért is kellene hülyébbnek lennünk náluk. Tartuffe Orgonon keresztül érvényesíti befolyását a házban, és már az első megjelenésekor kiderülnek valódi szándékai. (…) Forrás: Fidelio