Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor rockoperája még a mai napon tekinthető meg. Főszerepekben: Sándor Péter, Ódor Kristóf, Mikola Gergő és Erdélyi Tímea. Rendezte: Nagy Viktor

Az alkotók ajánlója:

Sokan az István, a királyt tartják az első magyar rockoperának, holott a kultikus művet megelőzte egy másik, ugyancsak nagyon népszerű darab. A Várkonyi Mátyás zenéjével és Miklós Tibor szövegével 1981. augusztus 6-án, a Győri Sportcsarnokban bemutatott Sztáricsinálók volt a műfaj igazi magyarországi megteremtője.

A rockoperát – amely Kr. u. 54-ben, Claudius császár uralkodásának utolsó évében kezdődik és Néró haláláig tart – az 1990-es évektől több színház is műsorára tűzte, és a mai napig szinte folyamatosan játsszák valahol. A siker receptje egyértelmű: remek történet, fülbemászó dalok és máig érvényes mondanivaló. Az alkotók jó érzékkel választottak témát, a bemutatott történelmi periódus zaklatottsága tökéletes alapanyagot szolgáltat egy bármely korra könnyen aktualizálható történethez. Hiszen bár a rockopera Néró Rómájában játszódik, az eseményeket mozgató, majd a tragédiákat előidéző hatalom- és pénzvágy, intrika és kegyetlenség minden történelmi kor sajátja. Az örökérvényű mondanivalónak is köszönhető, hogy a kétezer éves történet – és a közel 36 éves rockopera – mind a mai napig friss és aktuális.

Kikre utal a cím?
A történet szerint Claudius császárt felesége, Agrippina Senecával együtt megmérgezte, hogy Agrippina első házasságából származó gyermekét, Nérót ültessék a trónra. Lényegében ők ketten a sztárcsinálók: ők döntenek az aktuális császár bukásáról és egy másik császár felemelkedéséről. Majd mindennek a végén ők döntenek a bukásáról is.

A rettegett Néró
Azonban a történet nem csak Agrippinát és Senecát teszi felelőssé az események szörnyű soráért. Nem is tehetné, hiszen a történelemkönyvek szinte egyezményesen Nérót tartják a Római Birodalom egyik legvéresebb kezű uralkodójának, akinek neve mind a mai napig egyet jelent a fékevesztett zsarnoksággal. De mit tett Néró? Hatalmának megtartása érdekében számtalan gyilkosságot követett el: kivégeztette mostohatestvérét, Britannicust, majd édesanyját és feleségét is. Azért, hogy az üres kincstárat feltöltse, a gazdag polgárok ellen felségsértési pereket indított, és elkoboztatta a vagyonukat. 64-ben Róma leégett, és bár a közhiedelem szereti Néró „érdemeként” feltüntetni a katasztrófát, az uralkodónak jó eséllyel semmi köze nem volt a tűzvészhez. Viszont tökéletes ürügyet szolgáltatott számára a keresztények elleni bosszúhadjárathoz, akiket bűnbaknak kiáltott ki. A következő években válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztette ki a hívőket. Közben egyre több összeesküvést szerveztek ellene, ezért úgy döntött, kiirtja a teljes római arisztokráciát. Az olimpián is indult – ahogy a tiszteletére rendezett tragédia- és dalversenyen is –, és minden számban győzött.

Jegyet itt válthat az online előadásra.